15558.htm       CIMSZO:        Zsoltárok                                 SZOCIKK:     "Zsoltárok (héb.: Tehillim), görögül: pszalmosz, latinul: psalmus, a jiddis nyelvhasználatban : tilem, mely zenei kísérettel előadott dalt jelent és azon 150 vallásos ének megjelölésére szolgál, mely a bibliák szentiratok» gyűjteményének első helyén   található.   A. Zs.-at Dávid királynak tulajdonítja a hagyomány.  Tartalmi tekintetben   nagyon   változók   e   költemények; vannak köztük himnuszok, elégiák, történeti recitációk, tanköltemények. Számos Zsoltárnak van felirata is, de ez éppenséggel nem tájékoztat semmi tekintetben, mert e között és a tartalom között kapcsolatot nem bírunk megállapítani. A «templomavatás éneke» (30. Zsoltár) felgyógyult beteg hálaadását tartalmazza. A zsoltár-címek szerzőket is megneveznek, főkép Dávidot,   de  tartalmuk későbbi korvonatkozást tartalmaznak és így a címbeli szerző inkább egy későbbi gyűjtő véleménye szerint az. A címek még más adatokat is foglalnak magukban, melyek legtöbb esetben előttünk már megfejthetetlenek. Ilyenek pl.: «a liliomokra» (69. Zsoltár), «a távolság néma galambjára» (56. Zsoltár). Valószínűleg más dalok kezdetét jelölik,   melyeknek  dallamára kellett ezeket is énekelni, amint ezt a keresztény egy házban ma is találjuk a templomi énekek felirataiban. Számos ily zsoltárfeliratban hangszert is találunk megnevezve, mellyel az éneket kísérték. Szerzőként nyolc név szerepel, egyes szerzők több Zsoltár címében is. Hogy a hagyomány ennek ellenére is Dávidnak tulajdonítja általában a Zs.-at, mutatja egyrészt a kegyeletet a Messiást adó királyi ház iránt, másrészt pedig azt, hogy szerinte az emberiséget imádkozásra az tanította meg, ki a trón magasságából nézhette a világ folyását, de szívében mégis rágódott a bűnbánat és Isten előtt egyenlőnek érezhette magát a legutolsó emberrel is. A kánon öt könyvre osztja a zsoltárgyűjteményt, valószínűleg a Tóra öt könyvének analógiájára. Hogy a zsoltárköltészet eredete Dávidig nyúlik vissza, erről tanúságot tesz a Krónikák Könyve, mely Dávid királynak kar szervezési munkálatairól bőven   számol be és énekkarmester gyanánt megemlít néhányat a zsoltárfeliratokban említett  szerzők   közül   is. Viszont több Zsoltár tartalma a makkabeusi felkelést megelőző vallásüldözések korának hangulatát juttatják kifejezésre. Az ily panasz: «Istenem, pogányok törtek be a Te birtokodba, megfertőztették a szentséges csarnokot, romhalmazzá tették Jeruzsálemet, a Te szolgáid holt tetemeit koncul dobták oda az ég madarainak» (79. Zsoltár) alig helyezhető el más korba, mint az Antiochus Epiphanes korába. A következő verseket is nem a megpróbáltatás előtt, hanem a már kivívott diadal után énekelhette a zsoltárköltő : «Gyalázattá tettél bennünket szomszédaink előtt, gúny kacaj tárgyává környezőink előtt Mindez ránk szakadt, de mi nem feledtünk el és nem hazudtoltuk meg szövetségedet.... hisz Éretted mészároltattunk le szüntelen, olyanok lettünk, mint a mészárszékre vitt bárány» (44. Zsoltár). Diadalmámortól zeng ez a pár szó is: «A szorultságomban hívtam Istent, szabadsággal felelt nekem Isten. Isten velem, nem félek, mit tehet nekem ember, Isten az én segítőm és én elégtételt kérek ellenségeimen... Nem halok meg, hanem élek és hirdetem Isten műveit. Nyissátok meg a diadalkaput, hadd vonuljak át és adjak hálát Istennek. Kössetek ünnepi csokrot mirtusból az oltár csúcsáig». (118. Zsoltár). Egy teljes ezer éven át nyújt tehát ez a líra betekintést a zsidó nép óhajaiba, reményeibe, emlékeibe és keserűségébe és mutatja egyben azt is, hogy a zsidó vallásosság nem merült ki az áldozati szertartások gyakorlásában, hanem megnemesült a próféták szellemének hatása alatt. Amit ők felsőbb sugallatra tanítottak, az visszhangot keltett a gyülekezetben, a nép lelkén keresztül rezdült a vallás, mikor égi harmatként permetezett rá a prófétai tanítás."                         Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5558 .cimszó a lexikon 1025 . oldalán van.