15551.htm CIMSZO: Zsinagóga SZOCIKK: "Zsinagóga (synagógé), görög eredetű héber- arameus szó, amely gyülekezési helynek felel meg s amely a zsidó állam utolsó két századában az istentiszteleti és a vele kapcsolatos tanítást helyet jelentette, ma pedig a zsidó templom megnevezésére szolgál a legtöbb modern nyelvben. A szó használata máig helyes, főképp azokban a nyelvekben, amelyekben a templom fogalmára több kifejezés van, mert a zsidó imaház megjelölésére a templom, Zs., vagy iskola kifejezéseket kivéve, más szó nemcsak nem alkalmas, hanem megengedetlen is, így a német Kirche, a francia église és az angol church nem alkalmazhatók semmiféle esetben sem a Zs. megjelölésére. A Zs. eredete sokkal régibb, mint a görög elnevezés s valószínűen a mózesi korra megy vissza, amikor a frigyszekrény (l. o.) felállításával kapcsolatban az első rendszeres istentiszteletek és törvénymagyarázó helyek létesültek. A Biblia legrégebbi kommentárjai már régi intézménynek tartják a Zs.-t (Jeruzsálemi Targum Exod. 18. 20, I. Krón. 16. 39; Philo, De vita Mosis III—27; Josephus, Contra Apion II. § 13; Apóst. Cselek. 16. 21), melyet Jeremiás próféta «a nép házá»-nak nevez (39.8.). Állandó intézmény a tanintézettel párosított templom vagyis Zs. a babiloni fogságban lett s itt a vallásos és kultúrszükséglet s nemzeti összetartozás érzése hozta azt létre. Már a második jeruzsálemi nagy Templom fennállása idején mindenütt voltak Zs.-k Jeruzsálemben, Palesztinában, Egyiptomban s mindenütt, ahol zsidók nagyobb számban éltek. Különösen nevezetesek voltak a Zs.-k Tiberiásban és Caesareában. Josephus és az Evangéliumok több más Zs.-ról tesznek említést, így Nazarethben és Capernaumban, a Talmud pedig többet kiemel, így a Sephorisban levőt; a Makkabeusok apokrif könyve is tanúskodik arról, hogy még a jelentéktelenebb vidéki városoknak, így Modinnak is előkelő Zs.-ja volt vezető egy házi férfiakkal. Azt is tudjuk számos forrásból, hogy az alexandriai nagytemplom pompa dolgában a jeruzsálemivel vetekedett, s hogy Alsó-Egyiptomban a Ptolemaeusok rendelete folytán asylumjoggal bíró Zs. volt, úgyszintén nevezetes volt még a zsidó állam fennállása idején az antiochiai Szíriában, míg Rómában már Augusztus császár alatt volt egy, Philo feljegyzése szerint (Legatio ad Caium § 23), a későbbiek alatt pedig nem kevesebb, mint hat jól berendezett Zs.-ról tudunk. A provinciákban szintén mindenhol voltak Zs.-k s ezek egyikét Carthagóban 1883. ásták ki. A diaszpóra zsidósága keleten és nyugaton egyaránt gondoskodott erről a legfontosabb összetartó intézményről, így Babiloniában az első tíz században" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5551 .cimszó a lexikon 1022 . oldalán van.