15545.htm       CIMSZO:        Zsidótörvények                                   SZOCIKK:     "Zsidótörvények. A zsidók jogviszonyainak szabályozására, sokszor jogaiknak korlátozására különböző törvényeket állítottak fel az Árpád házi királyok alatt és az ezután következő időkben. A szabolcsi zsinattól, 1092-től kezdve a zsidókkal szemben állandóan az a törekvés nyilvánult meg, hogy jogviszonyaikat törvények keretei közé szorítsák. Szent László 1092. adott ki zsidótörvényt (l. Szabolcsi zsinat). Kálmán 1101—02 óta két ízben (I. Kálmán király rendelete; Kálmán zsidótörvénye), majd IV. Béla 1251. (I.Béla 1V. király zsidótörvénye), amelyet ő maga kiváltságlevélnek nevez és ép ezért kevés vonatkozása van az előbbi királyok törvényeivel, mert azok nem tartalmaznak szabadalmakat a zsidók számára. Valószínű, hogy a Kálmántól IV. Béláig lefolyt másfélszázados időszakban megjelentek egyéb kedvező törvények is a zsidókra vonatkozólag, ezekről azonban nincsenek történelmi adataink. Az a körülmény, hogy a zsidók jogviszonyait törvény rendezte, megakadályozott mindennemű önkényeskedést a kiváltságos rendek részéről. Ezeket a viszonyokat kedvezően támasztotta alá a magyar népnek gyűlölködéstől mentes természete, józan életszemlélete és vallási türelme. A helyzet csak külföldi befolyásra rosszabbodott, de még egészen addig az időpontig, míg Nagy Lajos 1360 körül ki nem űzette a zsidókat (l. Kiűzetés), helyzetük sokkal kedvezőbb volt, mint bárhol Európa szerte ebben a korban. A szabolcsi zsinattól a zsidók számkivetéséig eltelt harmadfélszázados korszak alatt a zsidók megszorítására irányuló törekvések többször megnyilvánultak, csakhogy kevés sikerrel. Így még Kálmán országlásának vége elé 1114. az esztergomi zsinat (l. Esztergomi zsinat) hozott korlátozó intézkedéseket, majd az 1222. megjelent Aranybulla (l. Aranybulla) ugyancsak jogfosztást hozott a zsidók számára, amit utóbb még egyszer megerősített maga II. Endre, majd megint az egyházzal idevonatkozó szerződését 1233. esküvel erősítette meg (l. Beregi eskü). Ez a rendelkezés azonban 1239. már érvényét vesztette. Az 1279-iki esztendő a budai zsinat határozatait hozta (l. Budai zsinat) a megalázó zsidó jelek viseléséről, amely már ezirányban ekkor a második kísérlete volt az egyháznak, mert a beregi szerződés is előírja a zsidójelek viselését. Csakhogy e rendeleteknek ebben a korban még nem volt meg a gyakorlati eredménye. A zsidók visszatérését követő időkben egész sora nyílott meg a Zs.-nek, amelyek főleg városok helyi törvényei voltak és a zsidók jogait, kötelességeit, társadalmi és üzleti viszonyait sok féleképpen meghatározták, ami abból következett, hogy Lajos új kiváltságokkal ruházta fel a városokat és különben is a zsidók kamaraszolgaságát még kiűzetésük előtt megszüntette (l. Kamaraszolgaság). Minden egyes város a maga módja szerint alázta és szorította a zsidókat. Ekkor már kötelező viselet volt a zsidó öltözet és a sárga folt (l. Zsidó öltözet; Zsidó-jel). Az 1421. befejezett Budai törvénykönyv csupa ilyen megalázó és megszorító rendeletet tartalmaz (l. Budai Törvénykönyv). Pozsonynak már 1376. volt külön zsidó törvénye, amely nagyjában megegyezett az addigi törvényes gyakorlattal, de egyes határozataiban a zsidók rovására eltéréseket mutat. 1377-ben Sopron városa is nyíltan szembehelyezkedett a maga rendeleteivel a még IV. Bélától nyert szabadalmakkal (l. Zsidó-vám). A zsidók ügyeiben az igazságszolgáltatást Béla törvénye szerint fontos ügyekben a király, vagy a kancellár látta el, kisebbekben a zsidó törvényszék és a zsidóbíró (l. Zsidótörvényszék; Keresztény zsidóbírók). A zsidóknak az országba való visszatérése után Nagy Lajos azután országos főbírói hivatalt állított a zsidó ügyek élére (l. Zsidóbíró), azonban a jogszolgáltatást a városi hatóságok és legfelső fokon maga a király látta el. A városok bírói hatáskörét törvényszerűen csak az 1405-iki országgyűlés mondta ki, huszonhárom évvel Nagy Lajos halála után. V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyarországon»)."                                  Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5545 .cimszó a lexikon 1020 . oldalán van.