15535.htm CIMSZO: Zsidó pénz SZOCIKK: "Zsidó pénz. Zsidók után járó minden adó, nyereség és jövedelem megjelöléseként használták 1442. Pozsony város számkönyveiben. Albert özvegye Erzsébet, miután utószülött fiát meg koronáztatta, Győrből 1440. rendeletet adott ki, hogy a pozsonyi zsidók minden adóikat, amelyek a királyi kincstárt illetnék, ezentúl egy éven át Pozsony városának fizessék, amit a város meg erősítésére és jó karban tartására fognak felhasználni. 1441-ben újabb tíz évre Pozsonynak ajándékozta ezt a jövedelmet, hogy így lekötelezze a maga számára ezt a nagyfontosságú várost, sőt a város polgárainak zsidókkal szemben való tartozását egyszerűen elengedte. A pozsonyi zsidókat pedig mindenben alávetette a városi hatóságoknak; Zs.-re 1442-ik esztendőben a Szt. Márton utáni pénteken három arany és négy denárnyi részletet fizettek a zsidók, ahogy ez az akkori számkönyv bevételeiből kitűnik. A Zs.-t zsidó jövedelemnek, vagy zsidóbérnek is említik. Az 1444-i budai országgyűlés, hogy a királyi javadalmak ilyenforma elfecsérlésének véget vessen, szigorúan eltiltotta a zsidójövedelmek eladományozását is és minden eddig történt adományozást és elzálogosítást törvénytelenített Ez kedvező intézkedés lett volna a zsidókra nézve, mert megmenekültek volna a városok önkénye alól, mivel ismét a királyi fő hatalom alá kerültek volna. A király, Ulászló, nemsokára az országgyűlés után a harctéren elesett és utána gyermekkirály következett, V. László, akinek uralkodása alatt a zsidókat sok bántódás érte. A városok csak nem mondtak le a jövedelmeikről és Pozsony, hogy az újból kivetett nagy adókat behajthassa, több zsidót börtönbe is vetett. A zsidók Hunyady János kormányzónál emeltek panaszt és hivatkoztak Béla kiváltságlevelére (l. Béla zsidótörvénye), amelyet legutóbb Albert király is megerősített. Hunyady 1447. Ó-Budáról rendeletet küldött Pozsonynak, hogy a zsidók sérelmeit hozzák helyre. Hunyady több ízben vette oltalmába a zsidókat, azonban az akkori pártvillongások és a folytonos háborúk a városok támogatását nélkülözhetetlenné tették számára és ezért végül is inkább a zsidóság érdekeit áldozta fel, mint a városokét. A budai országgyűlés a maga előbbi rendeleteinek ellenére is elismerte és újra megerősítette Erzsébet adománylevelét, amellyel a zsidó-jövedelmeket 1450-ig Pozsonynak ajándékozta. Hunyady újabb két évre Pozsonynak engedte át a zsidó jövedelmeket, amit Pozsony mindjárt úgy értelmezett, hogy miután a zsidók most már Pozsony város tulajdonába tartoznak, a tőlük kölcsön vett pénzeket és egyéb adósságokat nem kötelesek visszafizetni és mindent letörlesztettnek tekintenek. A városok pedig ebben az időben a zsidóktól kölcsönvett pénzen állították ki seregeiket és ezért különben is az volt a jutalmuk, hogy a kölcsönök visszafizetése alól felmentést kaptak. V. ö. Kohn Sámuel, «A zsidók története Magyarországon».u. L." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5535 .cimszó a lexikon 1016 . oldalán van.