15510.htm CIMSZO: Zsidó kongresszus SZOCIKK: Zsidó kongresszus. Az izraelita hitfelekezet képviselőinek egyetemes közgyűlése volt 1868. dec. 14., amelyet a magyar királyi kormány I. Ferenc József elhatározása alapján hívott egybe. A Zs. célját az egyházi és iskolai ügyek rendezésének kérdése alkotta azzal a kifejezett törekvéssel, hogy az izraelita hitfelekezet autonóm testületté legyen, mint a keresztény egyházak és ez autonómia keretében önmaga rendezze az ország izraelita polgárainak hitéleti és iskoláztatási ügyeit az ország állami és társadalmi viszonyainak megfelelően. A magyar zsidóságot ekkor már egyenjogúsította az 1867-i emancipációs törvény (l. Emancipáció) és éppen az emancipáció törvénybeiktatásával érkezett el az idő arra, hogy a magyar zsidóság felekezeti szervezkedésével a hitközségi vezetést és iskolaügyet beillessze az államélet kereteibe. Másfél évtizede várt már eldöntésre, hogy milyen irányzat érvényesüljön a hitközségek belső életében. A negyvenes évek elején a vallásreform problémája nyomult előtérbe és ez kettéválasztotta a zsidó hitéleti egységet. Az emancipáció érdekében, a magyarságba való beolvadás lehetőségeiért a reform-csoport a hitélet terén akart áldozatot hozni, a tradíciókhoz ragaszkodók viszont ahhoz az álláspontjukhoz kötötték magukat, hogy a hitükhöz való hűség nem ütközik ellentétbe az állampolgári lojalitással. Mikor aztán a gyülekezet vezetése, az iskolák rendje és szellemének irányítása és az ország zsidóságának megoldásra váró valamennyi kérdése elhatározást sürgetett, jó alkalomnak kínálkozott a nyílt szembeállásra a zsidó iskolaalap fölötti rendelkezési jog körül támadt vita. Mindegyik irányzat a maga befolyása körébe akarta vonni az iskolaalap fölötti rendelkezés jogát és így az iskolaügy a hitközségi vezetés rendezésre váró kérdésével együtt az egész zsidóság eleven problémája lett. E kérdések rendezésére 1868 febr. 16. Eötvös József báró a zsidóság bizalmi férfiait Budára kérette, hogy egy egybehívandó kongresszus részleteit megbeszélje. A bizalmi férfiak, kiknek névsorát Hirschler Ignác állította össze, a következők voltak: Adler Leó (Eperjes), Barnay Ignác (Pest), Baumgarten Fülöp (Pest), Diner Mór (Liptószentmiklós), Fischer Leó (Herend), dr. Fischer Lajos (Kolozsvár), Fleischmann Mór (Pest), Friedlieber Albert (Sátoraljaújhely), Goldberger Károly (Óbuda), Grün Izrael (Marosújvár), Hirschl Lipót (Gyöngyös), dr. Hirschler Ignác (Pest), Holitscher Fülöp (Pest), Holländer Leó (Eperjes), dr. Kain (Eperjes), Kohen J. (Pest), Krausz Zsigmond (Körösladány), Lányi Jakab (Pest), Löwy József (Nagykanizsa), Mezei Mór (Pest), Neumann Fülöp (Buda), Pappenheim Kálmán (Pozsony), dr. Pollák Henrik (Pest), Pollatschek (Nagykároly), dr. Popper József (Miskolc), Popper Lipót (Heinik), dr. Rózsay József (Pest), Schapringer Joachim (Pécs), Schermann Sámuel (Temesvár), Schlesinger Illés (Vágújhely), Schossberger S. W. (Pest), Singer Vilmos (Szeged), Steiner Lipót Nagyvárad), Ullmann Károly (Pest), Wahrmann Mór (Pest), Wallfisch Pál (Arad). E bizalmi férfiak tanácskozására egyetlen rabbit sem hívtak meg, amit Hirschler Ignác azzal indokolt meg, hogy még a látszatot is kerülni akarták, hogy esetleg vallásügyi kérdések is szóba kerülhetnek. Ez az óvatosság mit sem segített, mert a konferencia másodnapján az ellentétek kiéleződtek. A konzervatív tagok javaslatban kérték, hogy külön tanácskozhassanak, a miniszter azonban ezt azzal utasította el, hogy a «törvény csak egy izraelita vallást ismer». Végül is a konferencia többsége elfogadta az alábbi javaslatokat 1. A Mezei Mór által kidolgozott választási szabályzatot, melynek alapján a miniszter egybe hívja a kongresszust; 2 hitközségi szervezet tervét, mely egységes központi szervezetbe akarta foglalni az egész magyar zsidóságot s ügyeit országos képviselet útján óhajtotta rendben tartani és 3. iskolai szabályzatot, mely szerint a hitközségek népiskolákat, az országos zsidóság rabbi- és tanítóképző intézetet tartozik létesíteni Az elfogadott javaslat ellen a konzervatívok megint külön javaslatot terjesztettek elő azzal a megokolással, hogy elleneznek minden centralizációt és községi autonómiát követelnek. A miniszter álláspontja az volt, hogy bár a különvéleményt tudomásul veszi, nem látja be miért nem lehet a hitközségek vezetésének külső rendje és ügyvezetése egységes irányítású, Az ellentétek legfeljebb az istentisztelet és vallásgyakorlás körül mutatkozó felfogásoknál indokolhatók. Röviddel ezután országszerte megindult a választási mozgalom a legszenvedélyesebb agitációval. Az orthodoxok élén Hildesheimer Izrael dr. vezette a mozgalmat a rabbik kizárása ellen. A közhangulatot már nem csillapíthatta a szept. 25. kiadott miniszteri rendelet sem, amely megváltoztatva a királyi leirattal aug. 5. szétküldött választási szabályzatot, megengedte a rabbik választhatóságát. 1868 nov. 18. volt a választási nap és dec. 14. a pesti megyeházán tartották meg a kongresszust, amelyet Eötvös József kultuszminiszter nyitott meg. Kifejtette, hogy «a kormány a kongresszust csupán az izraelita vallástestületek szervezetének és hatáskörének megállapítására hívta egybe és ezért a hitelvek és vallástanok tanácskozásainak tárgyát nem képezik». Dec. l6-tól jan. 28-ig tartottak a megalakulás munkái. A Zs. elnöke Hirschler Ignác, alelnökei Popper Lipót és Wahrmann Mór, jegyzői Weinberger Adolf, Oblath Jakab, Kohut Sándor, Mezei Mór, Simon József és Rosenberg Izidor (Rósa Izsó) lettek. Jan. 28. került előterjesztésre a községszervezeti javaslat, majd pedig a kisebbségi különvélemény minden központi főhatóság mellőzésével teljes községi autonómiát követelt. Febr. 5. a felvetett vallásügyi kérdések elintézhetetlensége miatt az ellenzék negyvennyolc képviselője kivonult a teremből, ahol azután megszavazták a községszervezeti javaslatot, a további öt nap alatt pedig letárgyalták az iskolaszervezet és a jövő kongresszus szabályzatát is. Az elfogadott szervezeti javaslat szerint a szervezet alapja a hitközség, amely fenntartja az istentiszteleti, szertartási, oktatási és jótékonysági intézményeket. Az a hitközség, amely ez intézményeket nem tudja fenntartani, a szomszéd hitközséggel együtt járáshitközséget alkot, teljes autonómiával, függetlenül minden más hitközségtől. Minden politikai község területén csak egy izraelita hitközség állhat fenn és minden zsidó köteles valamely hitközséghez tartozni. E két rendelkezés utóbb lényegesen módosult, az első már egy évvel a Zs. után olyképpen, hogy az «egy izraelita hitközség» helyébe «egy kongresszusi vagy egy orthodox» került. Az utóbbit pedig az 1895. évi felekezetnélküliségről hozott törvény helyezte hatályon kívül. A hitközség igazgatását elöljáróság és képviselőtestület intézi, mely a hivatalnokokat választja és a szolgálati szabályzatot megállapítja. Rabbit valamennyi választó jogú tag választ és szerződéssel állapítja meg jogkörét, hogy összhangban álljon a következő határozatokkal: a rabbi jogosult és köteles felügyelni az istentiszteletre, köteles hitszónoklatot tartani, az elöljáróság felszólítására és azzal egyértelműen a rendkívüli istentisztelet rendjét megállapítani, a fiatalokat talmudra tanítani, vallási kérdésekre szóban vagy írásban felelni, ellenőrizni a személyzet vallásos életét, esketni vagy házasságot felbontani, chalicát végezni, anyakönyvet vezetni, a hitközséget azonban csak a hitközség különös felhatalmazásával képviselheti és az elöljáróság és a közgyűlés tanácskozásaiban csak az esetben vehet részt, ha erre külön meghívást kap. Rabbi és hitközség között felmerülő pereskedésben a kerületi bíróság ítél, de mód lehet az ügynek a rendes peres úton való intézésére is. Valamennyi hitközség 26 községkerületbe kap beosztást és minden kerület élén elöljáróság és képviselet áll. E kerületi képviselet hatáskörébe tartozik a közvetítés a kerület hitközségei és az országos iroda útján a kormány közt, felügyelet a kerület tan- és jótékonysági intézményei fölött, valamint a kerületben felmerült vitás ügyek elintézése. A kerületi képviselők közül huszonnégyet kisorsolnak a kerületi bírák hatáskörének ellátására. Ezeknek ítélete jogerős. A kerületek elnökei külön testületet alkotnak, amely ellenőrzi az országos iskolai alapot, előkészíti az egyetemes gyűlést s indítványt tesz a hitközségeket érintő ügyekre vonatkozólag. A kerületi elnököknek ez a testülete választja meg az országos iroda elnökét, aki a közvetítő szerepet viszi a hitközségek és a mindenkori kormányok között. 1869 jún. 14. szentesítette a király az elfogadott alapszabályokat, ekkor azonban már országszerte megnyilvánult konzervatív körökben az elégedetlenség. Hiába szólította fel Eötvös József már nov.-ben a törvényhatóságokat, hogy a rabbik és elöljárók idéztessenek meg és magyaráztassék meg nekik, hogy a szabad választás alapján létrejött kongresszus többsége által elfogadott és a király által szentesített szabályzat rájuk nézve kötelező, de ez csak az adminisztrációra vonatkozik, a vallásos intézményekben és a hivatalnokok megválasztásában azonban nem állít korlátokat. A Hitőr egylet felfolyamodására 1870 márc. 18. a képviselőház határozatba hozta, hogy «tekintettel arra, hogy ellenkezik a vallásszabadság elvével, hogy egy vallásközösség tagjai a többség határozatával kényszeríttessenek hozzájárulni egy elveikkel ellenkező szervezethez, óhajtandó, hogy az ellentétek mielőbb kiegyenlíttessenek, amiért is utasíttatik a kultuszminiszter, hogy a törvényhozásnak tüzetes határozatáig eddig kiadott összes rendeleteit fügessze fel.» A miniszter ápr. 2. eleget is tett a képviselőház utasításának. A Hitőr egylet azonban nem elégedett meg a negatív eredménnyel és az elveit követő hitközségeket külön szervezetbe tömörítette. Ez volt a végső kifejlése a Zs. következményeinek (l. Orthodox szervezet és Status quo ante szervezet). A Zs. óta eltelt hatvan év alatt nem tartottak kongresszust, bár az 1868-iki statútum elavult s a megváltozott viszonyoknak megfelelő megreformálását csak egy újabb kongresszus végezhetné el. Az Országos Izraelita Iroda 1929 márc. 12 és 13. Kollner Adolf báró elnöklete alatt éppen azért tartott országos értekezletet, hogy a statútum megreformálásához szükséges Zs.-t előkészítse. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5510 .cimszó a lexikon 998 . s köv. oldalán.