15504.htm CIMSZO: Zsidó irodalom SZOCIKK: "zsidóság haladásának célját, ő magában a zsidóságban látta a célpontot és e tekintetben az első zsidó nacionalistának mondható; a vallási intézmények szerinte nem elavultak, mert azok is életben tartják a zsidó nemzeti érzést, azok képezik a «kanócot, mely magában véve értéktelen, de mely nélkül a lámpa nem világit». Volt bátorsága a cioni vonatkozású imák fenntartását követelni akkor, mikor a német reformirány asszimilációs okokból mellőzni akarta. (Manapság az orthodox irány fordul a cionizmus ellen, de fenntartja a cioni imákat konzervatizmusból, a reformirány pedig a cionizmusra való tekintettel). Az orthodox tanok és szokások maradéknélküli fenntartásáért szállt síkra a különben modern filozófián nevelkedett nagykultúrája Hirsch Sámson Rafael német ékesszólással megírt műveiben. A Mendelssohni korszak német szépirodalmi írói között, kik saját nemzetük irodalmában is számot tesznek, kiválók: Kuh Efrajim Mózes (1731—90), költeményei, epigrammái megjelentek Rammler Múzeumában, később önállóan is. Falkensohn Iszachár Beér (1746) Lengyelországból került Németországba. Nagy tudományra és műveltségre tett szert, úgy hogy Lessing is barátságára méltatta. Egy lengyel zsidó költeményei c. kötete Goethe kritikai ismertetése által is lett híressé. Frankl Lajos Ágost (1810—94) Habsburglied-je feltűnést keltett. A Kelet mondái; Ráchel; A pusztulás után; Tragikus királyok stb. költeményei közül néhányat Arany János magyarra is átültetett (Az utolsó főpap stb.) Stein Leopold a Hasmoneusok c. drámájában bizonyult alakító tehetségnek. Heine Henrik ma már a világirodalomé. Bucharachi rabbi c. regénye, mely a spanyol zsidó fénykorban játszik, töredék marad. Auerbach Berthold (1812— 1882) Spinoza életé-t írta meg regény alakjában. Költő és kereskedő-ben Kuh költőt teszi hősévé. Philippsohn Lajos Saron-ja és Sepphoris és Róma; Jákob Tirado; A folyamok mellett, három évezreden át c. novellái és regényei soká képezték széles körök kedvelt olvasmányát és még ma is hatással vannak ifjabb lelkekre. Kompert Lipót (1822—1886) a Neuzeit szerkesztője írt regényeket: Geschichten aus dem Ghetto-ja nagy feltűnést keltett. Cseh zsidók, Az ekevas mellett, Újabb ghettőtörténetek, Egy utca története, Romok között, Franci és Heini c. könyveit több nyelvre lefordították és igen sok barátot szereztek a zsidótörténet alakjainak. Bernstein A. Mendel Gibbor és Vögeleder Maggid-jában a korfestés hűsége kedvéért jargon nyelven is szólaltatja meg alakjait, Kohn Salamon (1824) Gabriel-je és a Szippurim gyűjteményben, de azokon kívül is megjelent prágai ghetto-képei, valamint Fejedelmi kegy c. regénye korának legjelesebb irodalmi termékéhez tartoznak. Franzos Károly Emil (1848) Félázsiából, a Barnovi zsidók, Pármai Moskó, Trachtenberg Judit c. művei lengyel zsidók gondolatvilágába vezet be és sok keresztény olvasóra is tettek szert. Keleten a zsidóság sokáig ösztönszerűleg borzadt a felvilágosítási irodalomtól és még a héber nyelvnek nyelvtani alapon való tanítását is kárhoztatta, mert az volt a felfogása, hogy a nyelvtan a talmudi törvényfejtegetések alapját ássa alá. De a felvilágosodás rohamát már nem lehetett feltartóztatni és az orosz kormányok is általa akarták a zsidóságot elszigeteltségéből és erkölcsiségének elmaradottságából kiemelni. Csakhamar nagy irodalma sarjad ki a felvilágosodásnak (Haszkala), mely a vallásos szigorú fegyelem mögött meghúzódó alantasabb erkölcsi gondolkodásról rántja le a leplet és a zsidóság erkölcsi emelése körül érdemeket szerzett. (Lebensohn: Emeth ve-emuna c. drámája.) Gordon Juda Léb (1830—92), Schiller hatása alatt álló filozófus költő Dávid és Michal szerelme, Dávid és Barzilái költeményeiben a mezei életet és a földművelés előnyeit magasztalja. De nem csak ily pozitív irányban igyekszik az új kor követelményeit népével megértetni, hanem egyenesen harcra hevíti a régi kor hagyományai ellen. Cidkijáhu a fogházban c. versében a próféták jámborsága ellenében a világi hatalmat szomjúhozó király pártjára áll, aki munkásnépet akar, mely szabadságát meg tudja védeni, nem pedig imádkozó chásszideusokat csupán. Még érdekesebb a kifakadása a talmudi obszervancia túlzásai ellen az Egy kicsiségért (Patai magyar fordításában: Két árpaszem) c. költeményében, melyben egy zsidó iparos családja belepusztul abba, hogy peszachkor árpaszemet találtak a levesben és a rabbi semmi körülmények között nem volt hajlandó a Sulchan Áruch rovására engedményt tenni. Számos ifjúsági költeményében a zsidóföldhöz és múlthoz érzett melegsége a zsidó nép nevelőjévé avatta. Meséiben (Misié Jehuda) a tiszta esztétikai gyönyörködtetés célja vezeti, de az Oroszlán fogai között c. mesterművében Jeruzsálem másodszori pusztulását ecsetelve, a békepártot és főalakját Jochánán C. Zakkajt állítja pellengérre, amiért a nemzeti eszmét vallásos meggondolásoknak rendelte alá. Bialik a jesiva neveltje és annak értékei iránt megértéssel viseltetik, sőt át akarja menteni az új kultúrába. A nyugati egyetemeken a klasszikus szellem annyira megejtette az orosz zsidó ifjak lelkét, hogy a zsidóságból a vallásos szellemet: a jámborságot, békevágyat, idealizmust száműzni akarták. Úgy látták, hogy ez a népet testileg lelkileg elsorvasztotta, a vallásos kötelességtudás állandóan lenyűgözve tartotta a lelkületét és kiapasztotta a lélek minden egyéb erejét. Nem csupán az orthodox kinövéseket akarták tehát lenyesegetni, hanem a zsidó pszichét akarták megvénhedtségéből megifjítani és kórosságából alapjában kigyógyítani. Nietzsche hatása alá kerülve, ismét vissza akarják ültetni trónjára a természetimádó görög szellemet a maga ifjonti pajzánságával, játszi életkedvével. Ennek egyik nagy népszerűségre szert tett apostola Csernichovszky Saul (1876), számos idillben mesterien írja le a zsidó népmulatságot. A Brisz milá címűt Klausner egyenesen Goethe Dorotheája mellé állítja); de fájdalommal nélkülözi a zsidó néplélekben a tiszta szép kultuszát. Apolló szobra előtt c. költeményében hódolatát fejezi ki a zsidóságtól fel nem ismert szépség istensége előtt. Csernichovszky egyébként Heine óta az első dalköltö a zsidóságban, aki reflexió- és célzatmentes tiszta érzelmi költészetet nyújt klasszikus formában." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5504 .cimszó a lexikon 994 . oldalán van.