15503.htm CIMSZO: Zsidó irodalom SZOCIKK: "olvasására. De tréfálkozását nem kell túlságosan komolyan vennünk. Odaadóan foglalkozott komoly bibliai tanulmányokkal, melyeknek gyümölcsét értékes kommentárokban hagyta hátra és saját maga szerkesztette nekrológjában a római hitközség körül szerzett érdemeit büszkeséggel említi fel. Hatvan éves korában írta a Tófet ve éden (Pokol és mennyország) c. makámáját. Dante halála annyira megrendíti, hogy ezentúl csak Kohelet-szerű kesernyés elmélkedéseket írt. A regény terén is képviselteti magát a Zs. Ábrahám ibn Chiszdáj halévi személyében, ki a Herceg és dervis makamaszerű művében a Barlam és Josafát óindus regényt dolgozza át, gazdagítva aggadai elemekkel. Kalonymos ben Kalonymos (1287) Róbert nápolyi király héber oktatója A próbakő c. szatírában korának minden típusát: a hazugot, a képmutatót, a kevélykedőt és szédelgőt állítja pellengére. Az újzsidó irodalom. Azzal a képpel szemben, melyet a spanyol és renaissance-kori zsidóság az ő magasfokú műveltségével és sokoldalú irodalmi munkásságával elénk tár, a XVIII. sz.-ban nagyon sivár a zsidóság zömének kulturális állapota. A német zsidóságot orosz és lengyel rabbik árasztották el és ezek a maguk szűk látókörükben a nyugattal való haladásában akadályozták, a tudományt és műveltséget veszedelmesnek tartották a vallásra. Kivételt tesz e tekintetben Elia Wilna, ki maga ugyan minden külső behatástól menten kora tudományának csaknem minden ágába behatolt és a vallástudományok tanításának szükséges reformjára is némi útmutatást adott, de aktivitást e tekintetben nem fejtett ki. A vallástanulmány is minden világi tekintet nélkül folyt tovább és a vallásos szellem megmerevedett orthodox ritualitásban áll; a spiritualizmus, a prófétai erkölcs teljesen kihalóban van és csak itt-ott húzódik meg a kabbalát űző chásszideusok elevenebb vallásos életében. Fordulópontot jelent több tekintetben Mendelssohn Mózes fellépése (l. Zsidótörténet), aki bibliafordításával a német zsidóságot a német nyelv ápolására és egyben a talmudi kazuisztikus tanulmányok mellett legalább a Biblia tiszta vallásos tanításainak újabb átérzésére terelte. Mendelssohn irodalmi munkásságának egy része a világirodalomba van kebelezve, (Phädon, Philosophische Gespräche). Zsidó vonatkozású a Jerusalem, mely a vallási türelmetlenség ellen fordul és követeli a gondolatszabadságot, az állam és egyház szétválasztását. A zsidóságot a morál vallásának mondja, melynek nincsenek dogmái, csak életnormái. Inti hittestvéreit, hogy lenézés és elnyomás ellenére is tartsanak ki vallásuk mellett a hazaszeretetben is. E könyve Kant magasztalását is kivívta. A Mendelssohn felidézte mozgalom hullámai Magyarországra is átcsaptak. Irodalmi követői között Bürger Sámuel, Dukesz Lőb, Oppenheimer Beer, Levisohn Salamon (l. alább) említendők fel. Magyar ellenzői közül Szófer Mózes pozsonyi rabbi (1762— 1839) a Chaszam Szófer c. responzum gyűjtemény szerzője, fia Szófer Ábrahám Sámuel Benjámin (1815—71) a Ketab Szófa responzum gyűjtemény szerzője, Benedikt (Benét) Mordecháj (1753—1829) később Morvaország főrabbija. E kornak egyéb orthodox zsidó tekintélyei Magyarországon: Deutsch Dávid az Ohel Dávid responzum gyűjtemény szerzője, Minz Mózes óbudai rabbi, responzumíró (mh 1831), Ullmann Salamon (makói rabbi megh. 1863) a Jeriosz Selomó c. kódexkommentár és responzumok szerzője Löw Eleazár a Semen Rokeach talmudi mű szerzője (mh. 1887 Abaújszántón) Goiten B. hőgyészi rabbi a Keszef nivchor c. talmudi enciklopédia szerkesztője, Eisenstadt Meir az Imré As responzum gyűjtemény szerzője, Aszód Juda (mh. 1866) szerdahelyi és szenici rabbi a Jehuda jáale c. responzum gyűjtemény szerzője. A zsidó tudomány legjelesebbjei között Löw Lipót, Rappaport Salamon Juda, Krochmal Nachman, Zunz Lipót, Geiger Ábrahám, Philippsohn Lajos, Sachs Mihály, Luzatto Sámuel Dávid, Jost Mark Graetz Henrik között méltó helyet foglal el Löw Lipót pápai és szegedi rabbi, a magyar hitszónoklat megalapítója, a magyar zsidó történet első művelője, a Ben Chananja folyóirat szerkesztője és számos tudományos mű írója. Ezt a korszakot reprezentálja Dukesz Lipót is, aki nyelvtörténeti műveket írt. A Mendelssohn megindította felvilágosodási mozgalom új irodalmat teremtett, melyben teljes egészében polemikus jellegű és más jelentőségre alig tarthat számot. Ennek nyomába lép azonban a zsidóság múltját feltáró tudományos irodalom, melyet ugyan a felvilágosítási tendenciák irányítanak és így inkább destruktív jellegű a vallás szempontjából, de amúgy is nagy érdemet szerzett a zsidóság múltjának a világtörténelmi kapcsolatokba való helyezése által. A Hameaszéf c. folyóirat, melyhez még Mendelssohn is szolgáltatott cikkeket, programja a bibliai héberség szépségének ismertetése volt, tehát nem a vallás, hanem a nemzeti kultúra kincsének ápolása. A világirodalom termékei, mint Klopstock Messiás-a,, Byron Héber melódiái, Racine Athaliá-ja. és Goethe Faust-ja találtak héber átültetőkre. A zsidó tudomány a világi tudományt és bölcseletet kezdi a zsidóság múltjára alkalmazni, Krochmal Nachman (1785—1840) a hegeli történetfilozófia kategóriáit viszi át a zsidó történetre. Tudományos folyóiratok mint Hechaluc, Kérem Chemed, Bikkuré Háittim, Ocar Nechmad, Hamelic egymást váltják fel a «zsidó tudomány» művelésében, de meg kell vallani, hogy a zsidó történeti önérzet ébresztésének üdvös hatása mellett a fegyelemlazító hatásoktól nem maradt ment e nagy buzgalommal űzött munkásság. Csak itt-ott találkozunk a tudományos irodalomban olyan hangokkal is, melyek a vallás védelmére kelnek. Így Luzzattó Sámuel Dávid (1800— 1865) korának egyik legképzettebb és legtöbb oldalú tudósa (a Páduai rabbiképző megalapítója) heves támadásba lép a túlzóan racionalizáló (csodákat ésszerűen magyarázó) bibliaértelmezés és a bibliai történet hitelességét kétségbe vonó tanok ellen. Ő lemondott arról, hogy a vallást a tudománnyal összeegyeztesse, mint azt Majmuni is céljául kitűzte, a vallás rendeltetését nem abban látta, hogy ismereteket tartson fenn, hanem külön, másrendű hivatást jelölt ki számára az érzelem és erkölcs szférájában. Míg korának tudósai asszimilációban az európaiasodásban látták a " Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5503 .cimszó a lexikon 993 . oldalán van.