15492.htm CIMSZO: Zsidó bíró SZOCIKK: "Zsidóbíró. Eredetileg német, illetve osztrák intézmény. IV. Béla zsidó törvénye átvette és kisebb ügyekben a királyi hatóságot helyettesítette. Az egyes városokba a király nevezte ki rendszerint a legelőkelőbb polgárok közül. A vallási ügyekből keletkezett perek már nem az ő hatáskörébe tartoztak, mert azokat a zsidók törvényszéke intézte el a «zsidóiskola» előtt (1. Zsidó törvényszék és Bész-din). Ha kivételes esetben maguk a zsidók mégis kérték a Zs. közbenjárását, akkor se mondhatott ő maga ítéletet, hanem csak ő vitte az ügyet a zsidó iskola elé, ő idézte meg a feleket. Fontosabb ügyekben a király, vagy a kancellár ítélkezett. E főhatósági és védúri jogok gyakorlására később Nagy Lajos külön főhivatalnokot nevezett ki, aki az «országban lakó minden zsidók bírája» címet kapta. Az első ilyen országos Zs., akit a történelem föl jegyzett, Simon mester volt, aki 1371. foglalta el hivatalát. 1376-ban Jakab tárnokmester, majd 1378. Temlinusz szt. györgyi gróf következett, 1381. Zámbó Miklós tárnokmester, akiről igen rossz emlékek maradtak fenn; fosztogatta a zsidókat és 1383 táján annyira visszaélt hivatalos hatalmával, hogy több városban számos zsidót letartóztatott és vagyonukat lefoglalta. Erzsébet, Mária királynő anyja erre «hűséges zsidóihoz» rendeletet bocsátott ki és felmentette őket Zámbó Miklós főhatósága alól, míg az a károkat meg nem téríti és a bántalmakért elégtételt nem ad. Zámbó után 1383—1431-ig Gara Miklós nádor következett, majd 1435. Ország Mihály kincstárnok és 1440. pedig Hédervári. Lőrinc nádor, aki valószínűleg az utolsó országos Zs. volt. Az országos Zs. hivatalos minőségben a királyt helyettesítette. Rendszerint a király személye körül teljesített szolgálatot az udvarnál. Szükség esetén utazott csak ki a helyszínre, vagy magát ott ideiglenesen képviseltette. Ha teendői nagyon felszaporodtak al-Zs.-t vett maga mellé, mit főleg az olyan országos Zs. tett meg, akinek magas állami teendői voltak és így nem foglalkozhatott az országos Zs.-i hivatal aprólékos teendőivel. Egyébként az országos Zs. szabályozta a keresztények és zsidók közötti viszonyt, ő védelmezte a zsidók jogait és az illetékes fórumokkal ő hajttatta be a követeléseiket. De ő gondoskodott arról is, hogy a zsidók a koronának fizetendő adójukat leróják. A városok és a zsidók közt felmerülő viszályokat is ő intézte el. 1444-ben Mátyás alatt végkép megszűnt a Zs. hivatala, mert az ekkor már vagy harmincöt esztendeje fennálló azon törvény mellett, mely a magánjogi és büntető eljárást a királyi városok hatáskörébe utalta, sehogyse tarthatta magát. A városok polgári és büntető hatósága fölött legfelsőbb fokon a tárnokmester állott. A városi Zs.-i intézmény azonban megmaradhatott, mert ez amúgy is csak zsidók belügyeivel foglalkozhatott. Zsigmond király még ezt a hatáskörét is korlátozta és csupán a zsidó törvényszék ellenőrzésére adott neki jogot. Ez a hatásköre még Mátyás idejében is fennállott, azzal a különbséggel csupán, hogy Mátyás által létesített zsidó prefektura szerve, illetve alárendeltje volt. Az országos Zs.-i hivatal fennállása idején a városi Zs.-t az országos Zs nevezte ki. Mikor azonban az országos Zs.-i intézmény megszűnt, a kinevezés joga nem szállhatott át a zsidó prefektusra (1. Zsidó prefektura) mert zsidóra nem ruházhatták ezt a jogot. A városok maguknak tartották fenn ezt a jogot és rendszerint a város nevezte ki a helyi Zs.-t a tanácsnokok közül. Előfordult az is, hogy a zsidók és keresztények közösen választották meg a Zs.-t és a választást csak megerősítette a város. Ekkor a Zs. tiszte a zsidók védelmezéséből, fölöttük való bíráskodásból állott és neki kellett közbejárni köztük és á város keresztény polgárai, illetve hatósága között. Ez a tisztség így inkább rendőri, mint bírói volt, mert neki kellett a zsidókra vonatkozó rendeleteket végrehajtani, a bűnösöket kiszolgáltatni az illetékes bíróságnak." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5492 .cimszó a lexikon 986 . oldalán van.