15488.htm CIMSZO: Zsidó a magyar drámairodalomban SZOCIKK: "Zsidó a magyar drámairodalomban. A XVIII. sz. második felében halványan jelentkező irodalmi népiesség színpadra vitte «a magyar falusi zsidó típus»-át is. Ez a zsidó azonban kevéssé tekinthető népi alaknak, alig van benne élet és realitás; valójában irodalmi átültetés idegen talajból magyar környezetbe. Plautus római vígjátékíró, Mostellaria c. vígjátékának uzsorása, világirodalmi vándorlása közben, francia közvetítéssel eljutott Holberg dán íróhoz, aki minden különösebb változtatás nélkül csupán külső vonásokban zsidóvá színezte a római uzsorást. A XVIII. sz.-végi magyar vigjátékírók Holberg-átdolgozásaikban ezt a zsidóvá stilizált uzsorást léptetik fel, mint a magyar falusi zsidó típusát. A zsidó náluk ép úgy. mint Holbergnél, követeli kölcsönadott pénzét, rontott nyelven beszél és tehetetlenül tűri a szolgák gyalázkodását (Benyák Bernát 1770., Simai Kristóf: Váratlan vendég, 1770 körül, Filargus 1774.). Dugonics András minden élődét fölülmúlva, a legútszélibb durvaságokkal szidalmazza a zsidót ügyefogyott alakokkal teletömött Aranyperecek c. együgyü históriájában. Ezt a regényt dolgozta fel színpadra Endrődy János (1792). Az első becsületes, megbízható zsidó Hatvany István darabjában szerepel (Az arábiai por, 1793). Ez a vígjáték azonban szintén Holberg-magyarítás. Csokonai drámájában jelentkezik először jellegzetes és főleg sajátos zsidó népéleti vonásokkal felruházva a zsidó (Cultura), jóllehet Csokonai egy másik vígjátékának zsidó alakja ugyancsak visszavezethető a Plautus—Holberg-féle típusra azzal a különbséggel, hogy Csokonai a római vígjáték ravasz szolgájának szerepét ruházta rá a zsidóra, ki kísértetnek öltözve akar pénzhez jutni (Gerson du Malheureux, 1795). Csokonai népéleti zsibvásáros zsidója elszigetelt jelenség maradt. A zsidó alakja hagyományos tulajdonságaiban állandósult ; konvencionálissá lett. Még Kisfaludy Károlynál is, bár nemesszívü, hálás zsidó mozog a színpadon, Izsák, mégis pénzének követelésével áll elő (A gyilkos, 1820). Katona József érdeklődése a zsidók történeti múltja felé fordult. Drámává dolgozta fel «Jeruzsálem pusztulásá))t. Ez a vallás és a haza szent eszméjéért rajongó zsidók tragédiája. A színpadi kellékké embertelenített zsidók jellemvonásai között csak árnyalati különbségek vannak: ravasz,haszonleső, hízelgő kereskedő az egyik, ki a jó üzlet kedvéért a kiszemelt vásárló hiúságát legyezgeti (Csató Pál: Megházasodtam, 1837); kamatszedő uzsorás a másik, kinek magatartását a pénz és a haszon nagysága határozza meg (Szigligeti: Új világ, 1873). Szigligeti egyébként a társadalmat teszi felelőssé a zsidók bűneiért. Ez a tendencia ütközik ki Lőrinc szerepéből, ki a tisztességes keresettől elütve kénytelen hajhásszá lenni. (Zsidó 1844). Az efféle üzletes, boltos, kereskedő zsidó pedig, még ha hangoztatja is a maga becsületességét, valójában csak gonosz furfangú házaló (Gaal: Két Júlia, 1841), vagy ha oly önérzetes hangon védi is a maga emberi jogait, mint Schnapsz Mózes kocsmáros, mégis csak hasznot húz a becsületességéből (Nagy Ignác: Tisztújítás, 1843). Népszínműveinkben mind sűrűbben fordul elő a zagyva beszédű zsidó komikus epizód figurája. Hosszú sorban vonul fel: az árverési hiéna (Szigeti József: Kisértet és csizmadia, 1856], a bőrkereskedő (Csepreghy: Sárga csikó, 1877), a gabonaűzér (Koroda P.: A tékozló asszony, 1884), a pénzkufár ágens (Almási Balog Tihamér: A milimári, 1880), az orgazda révbérlő (Monostori K.: Utolsó kenet, 1886), a licitáló hitelező (Rákosi Jenő : A ripacsos Pista dolmánya 1874), az uradalmi árendás és cifrálkodó felesége (Lukácsy S.: Árva Zsuzska, 1882), a magyarosodni akaró kocsmáros (Eceedy K.: A szép asszony leánya), a csárdás zsidó és felesége (Abonyi Lajos : Magduska öröksége, 1888). A nagy egyformaságban néha találkozik egy-egy rokonszenvesebb zsidó alak is : a becsületes, dolgos falusi bíró (Koróda P.: A tékozló asszony, 1884), a szabadságharcban hősiesen viselkedő magyar zsidó honvéd (Lukácsy S.: A zsidó honvéd, 1875). Ebben a darabban már szó esik a polgári házasságról is, sőt a vegyesházasság adja a zsidó bérlő leánya és a keresztény sörügynök sok természetellenességgel megírt történetének témáját (Almási B. Tihamér : Spitzer Régi). Az önérzetes városi zsidó fiatalság lép fel Tóth Ede népszínművében (A tolonc, 1886). Berczik Árpád darabjaiban újszerű zsidó alakok vonulnak a színpadra : a tolakodó zsidó riporter (A harctérről, 1877), a világ sorsa iránt érdeklődő, művelődő falusi boltos (Igmándi kis pap, 1882) a keresztény társaságba került jótékonykodó zsidó asszonyok (Jótékony célra, 1877). A szabadelvű szellem merész irodalmi harcosa, Toldy István, már problémává szélesíti ki a zsidó társadalmi helyzetét. Az új emberek c. vígjátékában (1874) azt az ellentétet rajzolja, amely ott tátong a született, de léha nemesség és a magyar kereskedelem terén szerzett érdemeiért nemességre emelt zsidó között. A népszínmű letűnésével leszorult a színpadról a falusi zsidó alakja is. A recepció kora elhalványította az ellentéteket, a realizmus iránya nem kedvezett a színpad stilizált világának. Az új magyar dráma főleg a szalonélet levegőjében jeleníti meg a főváros zsidó alakjait. Bizarr történet Szomory Dezső drámája (Péntek este, 1896), a keresztény földesúr és a zsidó rabbi feleségének szöktetéssel kapcsolatos életfordulása. Mulatságos fővárosi zsidó alakokat tett élővé a színpadon Molnár Ferenc (Doktor úr, 1902). Szomorúan reális képet festett a küzködő városi zsidóról Földes Imre (Hivatalnok urak, 1909). Ugyanő világította meg derűs oldalról egy kispolgári zsidó család életét (Grün Lili, 1916). Romantikus szerelmi história hősévé tette a rabbi leányát Bródy Sándor (Lyon Lea, 1917). Általában drámaíróink csak epizód szerepeket juttatnak a zsidónak. Legtöbbször karrikaturává, humoros figurává színezik (Lengyel Menyhért, Szenes Béla), nagyritkán célzatos elfogultsággal viszik színre (Harsányi: A zenélő óra, 1927). A kabaré¬tréfákban sűrűn szerepel a fonákká torzított zsidó alakja." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5488 .cimszó a lexikon 983 . oldalán van.