15486.htm       CIMSZO:        Zsidó                           SZOCIKK:     Zsidó. A héber származás magyar megjelölése. A szó kétségtelenül nem magyar, hanem orosz eredetű és a zsidov szóból származik. Az oroszok között már igen régi időkben éltek Zs.-k, elnevezésüket tőlük vették át a kozárok (1. Kozárok)  ós az ő közvetítésükkel kerülhetett a magyarokhoz, akik  a honfoglalás idején, nyilván csak az itt talált Zs.-kat (1. Zs. őslakók) jelölték ezzel az elnevezéssel és nem a kozár Zs.-kat is. Az 1922. felfedezett és a XIII. sz.-ból való löweni ómagyar Mária-siralomban fordul elő a magyar nyelvben a Zs. szó. Manapság azokban az országokban, ahol   az   asszimilációs   törekvések (1. Asszimiláció) érvényesülnek, a Zs. szó közjogi és közhasználati felfogásban felekezeti, illetve. vallási vonatkozásaiban szerepel csupán, mivel állampolitikai szempontok a népi, nemzetiségi, vagy faji elhatárolásokat mellőzték. Ennek a felfogásnak az elfogadása kizár minden fajelméletet, vagy  nemzetiségi aspirációt, mert a népi származásnak eljelentéktelenítése azzal a kulturális egységgel történik, amelyet a felekezeti különállóságok sem bontanak meg. Felekezeti elosztályozása a Zs. szónak, illetve egyértelművé tevése az izraelita (1. Izraelita) kifejezéssel kétségtelenül a klerikális szemlélet eredménye, ami még olyan országokban is tartja magát, ahol a klerikálizmus ereje az államvallás megszüntetése folytán lehanyatlott. Ez csak azt mutatja, hogy a mai államok szívesen élnek az egyházi politika eszközeivel, amelyek az állampolitika keretei közt a népi egységesítésben nyilvánulnak meg, de a felekezeti különállóságokat domináns erőtényezőnek ismerik el. Főleg az antiszemitafajvédelem (1. Fajvédelem) törekszik arra, hogy a Zs. szóban  a leértékelt faji eredetre utaljon, így hát semmi esetre sem lehet az a klerikálizmusnak, hanem inkább annak a feltörekvő hatalmi aspirációnak a kihajtása, amely a zárt nemzetiségi keretekben akarja  érvényre juttatni gazdasági önkényességét egy népi kisebbséggel szemben. A kíméletlen gazdasági programmban nem újkeletű a Zs. szó faji értelmezésének kiélezése,mert hiszen azokban a középkori időkben, amikor a fajelmélet még ismeretlen fogalom volt, ugyancsak a materiális mozgatóerők levegőbe dobott jelszava volt. Csak az erkölcsi támasztékot kereste a Zs.-ellenes mozgalom az egyháznál, ame­lyet gyakran megtalált a valláspolitika terüle­tén. Á Zs. szó a világháború által  teremtett gazdasági és politikai atmoszférában minden országban megkapta azt az értelmezését is, amely népi jellegét is kidomborítja. Ez talán nem annyira a külső hatások folytán jutott érvényre, mint inkább magában a Zs.-ságban, amelynek bizonyos rétegei felélesztették a rég kihamvadt népi öntudatukat (1. Cionizmus). Ez a periódus Magyarországon összeesett azzal a korszakkal, amelyben a Zs. szó csak gyűlöletet váltott ki az antiszemita izgatások következtében. A magyar bíró ságok joggyakorlata azonban még ezekben a időkben sem változtatta meg a Zs. szóról alkotott és meggyökeresedett felfogást, mert a magyar királyi Kúria már 1988/1924. B. I. számú ítéletében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyar Zs.-ság nem faj, nem osztály és nem nemzetiség, hanem a többi felekezettel egyenrangú felekezet. A Kúria ezt az ítéletét így indokolja: «A Zs. szó ennek   általánosan   elfogadott   értelme   szerint Mózes vallásának s az ezen hitfelekezetliez tartozóknak megjelölésére szolgál,  más fogalmat nem ölel fel.» Ezt a jogfelfogást már nem követhetik az utódállamok joggyakorlatában, mert a trianoni békeszerződés következtében a más impériumok alá került Zs.-ság is népkisebbséggé lett, mint Zs. nemzetiség. A Zs. szó, mint foga lom tehát ott hivatalosan is nemzetiségi megjelölést jelenthet és csak azért nem általánosítható minden esetben, mert a törvények megengedik, hogy a magyar anyanyelvű Zs. önmaga döntsön afölött, hogy magyar nemzetiségűnek, vagy pedig Zs. nemzetiségűnek vallja magát.                          Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5486 .cimszó a lexikon 979 . oldalán van.