15465.htm       CIMSZO:        Zipser  SZEMELYNEV          Zipser Májer    SZOCIKK:     "Zipser Majer, rabbi, szül. Balassagyarmaton 1815 aug. 14., megh. Rohoncon 1869 dec. 10. Teológiai és bölcsészeti tanulmányait Prossnitzban és Nikolsburgban végezte. 1837-ben Óbudán a Goldberger, majd a Bobély-családnál nevelősködött. 1844-ben a székesfehérvári hitközség meghívta főrabbinak. Itt újjászervezte a hitközséget s ő maga dolgozta ki az alapszabályokat, az isko­lák és az olvasóterem tervét is s valamennyit rövid idő alatt meg is valósította. 1851-ben a pesti egyetem doktorrá avatta. A Bach-korszak és a községében dúló viszályok elkedvetlenítették s Amerikába, vagy Angliába akart kivándorolni, ahol inkább remélhette reformjainak megvalósítását, mint Magyarországon, amelynek legtöbb hitközsége tudni sem akart az újításokról. 1858-ban mégis Rohonc hitközségének meghívását fogadta el. Itt működött haláláig. Tanulmányainak nagyobb része a Litteraturblatt des Orientsben jelent meg s ezek a következők: Die jüdischen Zustände unter der 150-jährigen Türkenherrschaft (1846— 47); Zur Biographie des R. Meir Eisenstadt (1846—47); Raphael Meldola. Ein Bild der jüdischen Zustände in Italien zu dessen Zeit (1846 — 47); Kritische Untersuchung über die Originalität der im Talmud und Midraschim vorkommenden Parabeln u. Sentenzen (10 tanulmány); Die magyarische Sprache u. die Juden; Über die talmudischen fremdsprachigen Wörtererklärungen; Zur Charakteristik der Hillelischen Schule u. deren Lehren; Über das Erbrecht des weiblichen Geschlechts nach dem Evangelium; Über das jüdische Kalenderwesen, eine Kritik des Luzzatto'schen Calendario ebraico. A Jevish Chronicleba írt tanulmányai: Eine Szene aus dem ungarischen Kriege, melyben a székesfehérvári pogromot írja le; The Talmud and the Gospels (1851., 13 tanulmány), melyet a londoni hitközség külön is kiadott The Sermon of the mount címmel. Az Allg. Zeitg. d. Judentumsnak és a Ben Chananjának, Löw Lipót folyóiratának is munkatársa volt. Az utóbbiba írt tanulmányai: Zur Zoologie des Talmud (1858); Zur Geschichte d. israelitischen Gemeinde in Belgrad (1859); Zur Geschichte der Sabbatfeier (1859); über die Ostrichtung unserer Tempel (1860); Ezen­kívül ünnepi hitszónoklatok és gyászbeszédek is jelentek meg tőle. Hagyatékában talált kéziratá­ból Jellinek Adolf bécsi főrabbi adta ki. Flavius Josephus görög művének fordítását: Über das hohe Alter des jüdischen Volkes.nach hebräischen Originalquellen erläutert und nach M. Zipsers Tode ausgegeben und bevorwortet(1870). Életrajzát s arcképét Reich, Beth-El 5. füzete közli (1862). "                                 Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5465 .cimszó a lexikon 973 . oldalán van.