15436.htm CIMSZO: Zalaegerszeg SZOCIKK: Zalaegerszeg, rend. tan. város, Zala vrn. 13,239 lak. között 1657 zsidó. A zsidó hitközség alapításának pontos ideje ismeretlen, de a rendelkezésre álló feljegyzésekből kitűnik, hogy 1750 körül a Graner, Rosenthal, Boschan és Kaiser családok alapították. Az első rabbi Meiseles Smelke volt (szül. 1754., megh. 1853.). Az első templom a Szenczi szombathelyi püspök által adományozott telken épült. Ez a telek 1848-ig a püspökség tulajdonát képezte, aminek jeléül a hitközség egy aranyat fizetett évi bér fejében. 1848-ban a hitközség beszüntette a bérfizetést és István Vilmos püspök idejében a telket átírták a hitközség nevére. A hitközség taglétszámának növekedése folytán szükségessé vált később egy nagyobb befogadó képességű templom építése. Az építés céljaira a kormány az országos tanítói nyugdíjalapból 120,000 korona kölcsönt folyósított a hitközségnek. 1903-ban kezdték az építkezést és 1904. fejezték be.1820-ban létesült az elemi iskola egy tanerővel, 20 évvel később már három tanerő működött. A tanítási nyelv kezdettől fogva magyar volt. Az iskolát 1869. a város 1897. pedig az állam vette át. A hitközség nagyon hasznos tevékenységet fejtett ki a jótékonyság terén és különböző fontos intézményeket létesített. 1800. Chevra Kadisa, 1836. Bikur Cholim és Talmud-Tóra, 1882. Nőegylet és Chanukka Egylet, 1885. Maskil el dal, 1892. Kenyéregylet alakult. A Nőegyletet Fischer Pálné, a Chanukka Egyletet Fürst Béláné és a Kenyéregyletet Gráner Gézáné vezeti. 1868-ig a hitközség statusquo alapon működött, mig 1868. a kongresszusi párthoz csatlakozott s a IX. községkerülethez tartozik. Lélekszáma belterületen 1048, családszám 265, adófizetők 333. Foglalkozásuk: 188 kereskedő, 41 magántisztviselő, 26 iparos, 17 köztisztviselő, 13 orvos, 12 ügyvéd, 6 nagyiparos, 6 más szabadpályán, 5 mérnök, 5 munkás, 4 vállalkozó, 4 gazdálkodó, 3 nagykereskedő, 1 tanító, 41 magánzó és 36 egyéb, 8 munkanélküli és 28 közadakozásból él. A hitközség évi költségvetése 25,961 pengő. A világháborúban 205-en vettek részt, akik közül 33 hősi halált halt. A közgazdaság terén fontos szerepük van Fürst Béla, Steiner Béláné, Löwenstein Jakab és Ignác, Hűvös Salamon és Kemény Ödön birtokosoknak. Megemlítésre méltó Schütz Salamon, aki 1865. kékfestő gyárat létesített. A hitközség mai vezetősége: Junger Mózes főrabbi, Boschan Gyula díszelnök, Rosenthal Jenő elnök, Löwenstein Ignác alelnök, Sándor Zsigmond Talmud-Tóra elnök, Fenyvesi Simon Chevra Kadisa elnök, Grosz Győző Maszkil el dal gondnok és Gerő Simon titkár. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5436 .cimszó a lexikon 968 . oldalán van.