15388.htm       CIMSZO:        Wertheimer Sámson     SZEMELYNEV          Wertheimer Sámson     SZOCIKK:     "4.W. Sámson, országos főrabbi és bankár, szül. 1658 jan. 17. Wormsban, megh. Bécsben 1724 aug. 6. Szülővárosa ősrégi jesiváján és Frankfurtban tanult, de már 1684. Bécsbe ment, ahol Oppenheimer Sámuel nagytekintélyű zsidó tudóssal és bankárral társult s a bécsi udvarral a financiális ügyek lebonyolítását intézte. I. Lipót császár bizalmát annyira megnyerte, hogy ez dedikált arcképével ajándékozta meg, majd 1000 dukátot adott neki az állami pénzügyek terén szerzett érdemeiért. Hasznos pénzügyi tevékenységét különösen a spanyol örökösödési háború idején fejtette ki. Emiatt állandó letelepedési engedélyt, szabad vallásgyakorlatot és adómentességet nyert. Mindeme privilégiumait I. József császár is megerősítette. Alatta W. még nagyobb mértékben finanszírozta az államkölcsönöket, különösen a török háborúk alkalmából. Ekkoriban ruházta fel őt a magyarországi zsidó hitközségek egyrésze a «Landesrabbiner» címmel, amit 1711 mg. 28-iki rendeletével VI. Károly császár megerősitett. Kortársai «Juden Kaiser»-nek nevezték óriási tekintélye és befolyása miatt. Személyes barátságát élvezte Savoyai Eugén hercegnek; háza mellett pedig állandóan tíz császári katona tartott őrséget. Számos palotája és kertje volt Bécsben, de ingatlanjai voltak még Frankfurtban, Wormsban és több német városban. W a jótékonyság terén különösen kivált; hatalmas összegeket osztott szét európa szerte és Palesztinában hittestvérei között. Átutazó idegen zsidóknak csupán az ő aláírásával ellátott engedély alapján lehetett Bécsben tartózkodniok. A zsidó tudományokról óriási elfoglaltsága mellett sem feledkezett meg. A házában levő zsinagógában ö tartotta a «derásá»-kat s ezek egyrésze kéziratban megmaradt és tanúskodik W.-nek a Talmud- és Biblia-exegetika terén való nagy járatosságáról. Elnöke volt a beszdinnek és vallási kérdésekben messze földről kikérték véleményét. A szentföldi zsidók a «Szentföld fejedelme», «Hebron  és Safed rabbija» címmel ruházták fel, szülővárosa és Csehország hitközségei pedig szintén rabbi címmel tüntették ki. Számos hébernyelvü tudományos munkához írt bevezetést és ajánlást, az 1712—22-iki Talmud-kiadást Frankfurtban finanszírozta és átnézte vejeivel együtt. Ez a Talmud-kiadás a cenzúra miatt 30 éven át nem jelenhetett meg. Rendkívüli tekintélyével 1700. kijárta, hogy Eisenmengernek Frankfurtban megjelent Entdecktes Judentum c. zsidóellenes iratát elkobozták s árusítását eltiltották. Amikor 1708. a Rákóczi-felkelés idején a kismartoni zsidók elvándorolni kényszerültek és sokan Bécsbe mentek, W.kieszközölte ezek hazasegítését s részükre új zsinagógát építtetett, melyet «Samsons Schule»-nak hívtak, de azonkívül is Magyarországon 40 hitközséget segített és állított talpra, Frankfurtban pedig Talmudiskolát létesített, amelynek vezetőjévé saját vejét, Kann Mózest nevezte ki. Több alapítványa Frankfurtban, Bécsben és Jeruzsálemben máig megvan. (V. ö. Kaufmann Dávid, «S. W.» Wien 1888; «Urkundliches aus dem Leben S. W.'s» u. o. 1892).                                                         "                          Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5388 .cimszó a lexikon 962 . oldalán van.