15388.htm CIMSZO: Wertheimer Sámson SZEMELYNEV Wertheimer
Sámson SZOCIKK: "4.W. Sámson, országos főrabbi és bankár, szül. 1658 jan.
17. Wormsban, megh. Bécsben 1724 aug. 6. Szülővárosa ősrégi jesiváján és
Frankfurtban tanult, de már 1684. Bécsbe ment, ahol Oppenheimer Sámuel
nagytekintélyű zsidó tudóssal és bankárral társult s a bécsi udvarral a
financiális ügyek lebonyolítását intézte. I. Lipót császár bizalmát annyira
megnyerte, hogy ez dedikált arcképével ajándékozta meg, majd 1000 dukátot adott
neki az állami pénzügyek terén szerzett érdemeiért. Hasznos pénzügyi tevékenységét
különösen a spanyol örökösödési háború idején fejtette ki. Emiatt állandó
letelepedési engedélyt, szabad vallásgyakorlatot és adómentességet nyert.
Mindeme privilégiumait I. József császár is megerősítette. Alatta W. még
nagyobb mértékben finanszírozta az államkölcsönöket, különösen a török háborúk
alkalmából. Ekkoriban ruházta fel őt a magyarországi zsidó hitközségek egyrésze
a «Landesrabbiner» címmel, amit 1711 mg. 28-iki rendeletével VI. Károly császár
megerősitett. Kortársai «Juden Kaiser»-nek nevezték óriási tekintélye és
befolyása miatt. Személyes barátságát élvezte Savoyai Eugén hercegnek; háza
mellett pedig állandóan tíz császári katona tartott őrséget. Számos palotája és
kertje volt Bécsben, de ingatlanjai voltak még Frankfurtban, Wormsban és több
német városban. W a jótékonyság terén különösen kivált; hatalmas összegeket
osztott szét európa szerte és Palesztinában hittestvérei között. Átutazó idegen
zsidóknak csupán az ő aláírásával ellátott engedély alapján lehetett Bécsben
tartózkodniok. A zsidó tudományokról óriási elfoglaltsága mellett sem
feledkezett meg. A házában levő zsinagógában ö tartotta a «derásá»-kat s ezek
egyrésze kéziratban megmaradt és tanúskodik W.-nek a Talmud- és
Biblia-exegetika terén való nagy járatosságáról. Elnöke volt a beszdinnek és
vallási kérdésekben messze földről kikérték véleményét. A szentföldi zsidók a
«Szentföld fejedelme», «Hebron és Safed
rabbija» címmel ruházták fel, szülővárosa és Csehország hitközségei pedig szintén
rabbi címmel tüntették ki. Számos hébernyelvü tudományos munkához írt
bevezetést és ajánlást, az 1712—22-iki Talmud-kiadást Frankfurtban
finanszírozta és átnézte vejeivel együtt. Ez a Talmud-kiadás a cenzúra miatt 30
éven át nem jelenhetett meg. Rendkívüli tekintélyével 1700. kijárta, hogy
Eisenmengernek Frankfurtban megjelent Entdecktes Judentum c. zsidóellenes
iratát elkobozták s árusítását eltiltották. Amikor