15355.htm       CIMSZO:        Weiss   SZEMELYNEV          Weiss Manfréd            SZOCIKK:     "6.   W. Manfréd (csepeli), báró, gyáriparos, W. B. testvéröccse, szül. Budapesten 1857 ápr. 11., megh. u. o. 1922 dec. 25. A gimnáziumot és kereskedelmi akadémiát elvégezve, egy hamburgi cég szolgálatába lépett, de már 1882. hazajött s a testvére által alapított konzervgyár egyik vezetője lett. Emellett más vállalkozásokba is kezdett. Megalapította testvérével együtt az első magyar tölténygyárat és 1892. a csepeli nagy gyár alapját vetette meg. Ekkor többi gyárüzemét is Csepelen rendezte be. Már 1896. oly nagy méretű volt a gyárüzem, hogy az esetleges háború alkalmával a hadianyagbeszerzést a hadsereg részére függetleníteni tudta a külföldtől. E cél­ból először is rézöntőt és fémhengermüveket létesített, 1911. pedig acélművet. Hadianyagjai már a háború előtt világhírűek voltak oly mértékben, hogy gyárából rendeltek hadianyagokat Anglia, Kína, Mexikó, Spanyolország, Olaszország, Törökország, Bulgária és Hollandia. A világháború alatt üzemét hatalmas arányokban fokozta s naponként átlag 30,000 munkással 3 millió töltényt, 20,000 tüzérségi lövedéket és egyéb nagymennyiségű hadianyagot, továbbá 600,000 drb hús- és másfélmillió kávékonzervet gyártott, emellett állandóan új találmányokat is állított elő. A világháború elvesztésével a gyárat igyekezett más, hasznosabb célra berendezni, azonban a forradalmak, valamint betegsége akadályozták ebben. A gyártelep 1600 vasúti kocsit vesztett el a háború után és munkáslétszáma 400-ra csökkent, de már 1922. újból 10,000-re emelkedett. Utolsó éveiben a magyar ipar újjáélesztése körül fáradozott és muníció helyett mindenfajta mezőgazdasági gépet, vas- és fém­árut, zománcos edényt és magyar gyapjúból készített posztót állított elő e célra átalakított üze­meiben. — W. pénzügyi, társadalmi és jótékony­sági téren is vezető szerepet töltött be. Minta­szerű munkásjóléti intézményeket létesített; ala­pítója és alelnöke volt a Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetségének, számos ipari és pénzügyi vállalat vezetőségi tagja volt. Ő létesítette a Weiss Alice gyermekágyas otthont (1. o.), az el­aggott és gyógyíthatatlan nők ingyenes otthonát, a nevéről elnevezett tüdőbeteg-szanatóriumot, amelyben a háborúban tüdőbajba esett 44 tisztet éa 80 közkatonát gondoztak. A háború alatt külön kórházbarakot és tiszti szanatóriumot létesített, Röntgen-automobilokat adott a Vöröskereszt-kórházak részére és nagyszabású népkonyhát tartott fenn. Tagja volt a Főrendiháznak s nemességgel és bárói ranggal tüntette ki a ki­rály. Odaadó szeretettel foglalkozott zsidóközügyekkel is és élénk munkát fejtett ki 1912. az egységes zsidó autonómiát előkészítő Országos Bizottságban."                              Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5355 .cimszó a lexikon 959 . oldalán van.