15290.htm CIMSZO: Verbó SZOCIKK: "Verbó ( Vrbové Cs.-Szl.) nagyk. Nyitra vm. Már egy 1522. évből származó okirat megemlít egy Jacobus de Werbau nevű zsidót és csak a XVIII. sz. elejéről származó ismeretes források szólnak ismét V.-i zsidókról, kik nagyobbrészt az Ausztriából 1670. kiűzött és 1683. a kurucok által feldúlt Magyar-Bródból menekülő zsidók közül ott telepedtek meg. A XVIII. sz. első negyedében halottaikat még Magyar-Bródba szállították, ahová akkor még mint hitközségi tagok tartoztak. Az 1736. tartott országos összeírás szerint már 35 zsidó család lakott itt és ezek önálló községet alkottak; 1770. már 70 és 1848. már száznál több zsidó családot írtak össze. Főképpen gabona-, gyapjú-, nyers és kikészített bőrkereskedéssel, pálinkafőzéssel és kimérésével foglalkoztak. 1919-ben a hitközség által fenntartott zsidó elemi és polgári iskola megszűnt. Rabbijai voltak: Moses Zuckermandl 1774—90 körül, Josef Cevi Halévi, Jakab Altenkunstadt (r. Koppéi Charif) a Chidduse Jávec szerzője, Benjámin Löw, a Sáré Tóra szerzője, Samu el Sommer, Ch. H. Mannheim, Jakab Reich, majd fia.Reich Koppel (l. o.). Majdnem egy egész századon át nagy jesivák virágzottak V.-n. Az orthodox hitközség 1914-ig a II. község-kerülethez tartozott. Anyakönyvi területe kiterjed Rakovic, Bori, Strázsa, Sipkó,Trebete, Csejte, Prasnik, Krakován és Osztró községekre. Az anyahitközség 164 családban 670 lelket és 125 adófizetőt számlál. Ezek között: 60 kereskedő, 22 iparos, 22 gazdálkodó és földbirtokos, 1 ügyvéd, 1 orvos, 4 köztisztviselő, 4 magántisztviselő, 8 vállalkozó, 14 magánzó. Közadakozásból él 28. Évi költségvetése 66,268 ČK. Összesen 16 alapítványt kezel: Reisz Vilmos szegények támogatására 1894. létesített 50,000 ČK. értékű alapítványát és más 15 alapítványt összesen 20,500 ČK. értékben. Templomát a tagok támogatásával 1882—83. építette Kittler és Grátzel pozsonyi műépítészek tervei szerint. A Chevra Kadisa 1754 óta működik. 1758-ban létesítették a Gemilusz Chaszodim egyletet, 1859. a Nőegyletet, ugyanebben az évben az elemi iskolát (2 tanító, 38 tanuló) és 1917. az Aggokházát. A világháborúban 117 tagja vett részt és 12 elesett. A hitközség 1731-ből és 1738-ból származó héber jegyzőkönyveket őriz archívumában, amelyekből megállapítható, hogy ebben az időben már volt hitközségi szervezet. Az alapítókról csak annyit tudunk, hogy Morvaországból, főleg Magyar-Bródból (Ungarisch-Brod) származtak. A kurucok átvonulása alkalmával Magyar-Bródban lemészárolt zsidó családfőket még ma is felsorolják itt a Hazkara keretében. Az 1731-ből ismert elöljárói: Hakohen Mordechaj, Hakohen Ábrahám Sámuel, Magia Izsák és Dávid ben Selomo (Melamed). Ez az utóbbi Bródból származott oda és lehet, hogy ő és a jegyzökönyvek aláírói alapították a hitközséget. A legújabb időkben való fejlődésének legértékesebb produktuma az iskolai internátus, amelyet Reieh Sámuel a jelenlegi főrabbi alapított és az ő vezetése alatt országos hírre emelkedett. A hitközség élén állnak : Löwv Márk elnök, Schönfeld Márk, Justh Mór alelnökök, Mohr Miksa pénztáros, Grünhut Mór, Reisz Salamon, Stern Emil, Wiesner Leopold elöljárók; Weisz Zsigmod alrabbi, Schwarz Ábrahám titkár. A főkántor Duft Hermann. A Chevra Kadisát Löwinger M. D. vezeti négy gondnok támogatásával. A Gemilasz Chaszodim elnöke Mohr Miksa, a Nőegyleté Körper B. és Kugel R., az Aggokházáé Herzog Mór és Hoffer." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5290 .cimszó a lexikon 946 . oldalán van.