15279.htm CIMSZO: Vegetarianizmus SZOCIKK: "Vegetarianizmus. Az a teória, amely az embernek létfentartására elegendőnek tartja a növénytáplálékot és azt hirdeti, hogy tartózkodni kell minden állati terméktől, valamint annak preparátumaitól is. A V.-t már az ókori zsidók ismerték. Egyik talmudszerző elképzelése szerint Ádám vegetáriánus volt s meg volt neki tiltva a húsevés. Az állatnak a Bibliában (Genesis 1.28.) hangoztatott birtokba vételét az egyik talmudszerző kizárólag a munkába való bevonására vonatkoztat a (Szanhedrin 59b) s csupán az özönvíz után engedtetett meg az emberiségnek az állat elfogyasztása (Gen. 9. 3.). Mózes legjobb igyekezetével sem tudta visszatartani a nép vágyakozását a «húsos fazék» után (Exod. 16. 3.), jóllehet élénk nyoma van a Bibliában annak, hogy le akarta szoktatni a húsélvezetről a zsidóságot s az állatvilágot lehetőség szerint meg akarta kímélni. Mózes csekélyszámú állatra korlátozta a húsélvezést, szigorúan meghatározva a fogyasztásból kizárt tisztátlanok kategóriáját (Levit. 11.1—47) és levágási módját is, mely elkábítja az állatot és vérét a főéren át kifolyni engedi (Deuter. 12. 21). Dániel próféta is elítéli a húsevést s ő és társai nem fogyasztották azt (Dániel I. 5 — 16). A próféták ideális világában maga az állat se fogyaszt húst, «az oroszlán az ökörrel együtt szénát eszik (Jesáj 11. 7.) Abarbanel Isaac (XV. sz. vége, castiliai kincstárnok, majd Nápolyban élt bibliakommentátor) szerint az állatok vadságát húsfogyasztásuk okozza. A Talmud bölcsei a húsevést főkép ökonomikus szempontból bírálták el, de akárhányan elítélik azt. R. Juda ben Ilai pl. ezt tanítja : <Ülj az árnyékban és növényt egyél, ne pedig libát és csirkét, még ha szíved vágyakozik is utána» (Pesz. 114a). Egységes állásfoglalást látunk a Talmudban a Deuter. 14. 26.-ra vonatkozóan : «A Tóra az erkölcsi viselkedésből ad leckét, amikor azt tanítja, hogy az ember ne egyék húst mindaddig, amíg egészen különös vágyat nem érez az után a ez esetben is csupán alkalomszerint és elvétve szabad azt ennie». Viszont R. Jochanan egy tisztán vegetáriánus tudóssal szemben azzal érvel, hogy a legtáplálóbb élelmiszerre kell a pénzt elkölteni (Chullin 84a). Szombaton és ünnepnapokon főképen halat és más húsneműt fogyasztottak s erre, úgy látszik, súlyt helyeztek, de jellemző, hogy a szellemi foglalkozáshoz kötötték azt és «am haarec»-eknek, tudatlanoknak egyenesen megtiltották (Peszáchim 49b). A modern V.-t legelőször J. B. Levinsohn vitatta meg s híve annak; minden húst «teréfo»-nak tekint a V.-t a hosszú élet főkellékeül fogja fel s miként az ókoriak, úgy ő is azt vallja, hogy a Genesis első tíz nemzedéke vegetáriánus volt. A zsidóság morálját és intellektusát főképen a csekély húsfogyasztásra vezeti vissza. Kaminer orvos viszont azon az állásponton van, hogy a csekélyebb húsfogyasztás az oka a szegénysorsú keleteurópai zsidók közt elterjedt néhány betegségnek (Széder Kapparósz, Warschau 1878/." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5279 .cimszó a lexikon 943 . oldalán van.