15239.htm CIMSZO: Választott Nép SZOCIKK: "Választott nép. A Bibliának Izrael népére alkalmazott kifejezése, mely a hivatottság nemzeti öntudatából fakadt. Az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulás emléke ébresztette és az évezredek megpróbáltatásai még felfokozták ezt a gondolatot, de anélkül, hogy ezzel a többi népeket sértette vagy lekicsinyelte volna. A V. eszméje azt a gondolatot tükrözteti vissza, hogy Isten az Ő igazságának hirdetésére és teljesítésére választotta ki a zsidó népet. A választottság eszméjének hite nem fejez ki magasabb igényt, sem elbizakodottságot vagy épen más népek lenézését (l. Kiválasztás), hanem csupán több kötelességet jelent a zsidóság számára annál a szövetségnél fogva (l. Szövetség), melyet Isten kötött Izrael népével a Sinai-kinyilatkoztatás alkalmával s amelynek tartalma az, hogy istenfélelmet és emberszeretetet gyakoroljon, példaadással tanítson, hogy ennélfogva, mint «papok népe», szent életet éljen s ha szükséges, életét is feláldozza az isteni igazságért. A Talmud szerint is Isten azért választotta a zsidó népet, mert minden nép között a legkisebb és a leglenézettebb volt és a kinyilatkoztatás helyéül azért választotta a Sinai hegyet, mert ez is kicsiny és jelentéktelen a többi mellett. Ebben a speciális értelemben neveztetik Izrael népe Isten népének. A próféták és a zsidóság nagy szellemei, a vallás kiválasztott népévé nevelték Izraelt és ez sokkal nagyobb mértékben érezte ezt át, mint ahogyan a görögök érezték, hogy ők a művészet és filozófia, a rómaiak pedig a jog és polgárosodás népei. A zsidó nép, ellentétben más népekkel, már pályája kezdetén tudatosan az általános vallásos gondolat papja és tanítójaként lépett fel s ehhez képest egész története, minden tragikus komolyságával ennek a magasztos célnak és kötelességnek szolgálatában állott. Ez a nézet kifejezésre jut a Bibliában és az egész rabbinikus irodalomban, ahol Izrael, mint V. szerepel (Genesis 18. 1, Nehémia 9. 7). Hogy Izrael választottsága az isteni parancsok teljesítésétől függ, az a Sinai-kinyilatkoztatás szövegéből is kitűnik: «Ezért, ha hallgatni fogsz szavaimra és megtartod frigyemet, akkor különös kincs leszesz Nekem a többi népek között; mert az egész föld az Enyém, ti pedig papok birodalma és szent nép lesztek Nekem». A választottság tehát nem kitüntetés, amely elbizakodottságra jogosít, hanem misszió, amely súlyos kötelességekkel jár. A próféták közül különösen Ámosz hangoztatja a választottságot s az azzal járó kötelezettségeket (3. 2), továbbá Mózes V. könyvének 7. 7—8, 14. 2 és 24. 18—19. versei. Mint V., Izrael «Isten örökségének» is neveztetik (Deuteronom. 4.20, 9.26,29.32.9; Zsolt. 32.12 ; Kir. I. 8.53; Jeremia 19. 16). j s. R." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5239 .cimszó a lexikon 936 . oldalán van.