15238.htm       CIMSZO:        Vakság                                    SZOCIKK:     "Vakság. A V.-ot a régi népek a megalázottság legalacsonyabb fokának tartották s a szemek kiszúrását csupán a legnagyobb ellenséggel szemben gyakorolták. Így tettek pl. a filiszteusok Sámsonnal s a babiloni király Cedékiával. A V. egyenértelmű volt a társadalomból való kitaszítottsággal, mert csak amint koldus tengethette életét. A vakokról való humánus gondoskodás első nyomait a Bibliában találjuk: «Ne rakj akadályt a vak elé» (19. 14); «Átkozott legyen, aki a vakot vándorolni hagyja az országúton» (Deuter. 27. 17). A Talmud a vakot, a leprást, a gyermektelent és a szegényt a halottal egyformának tartja és fokozott mértékben terjeszti ki a V.-ra az emberszeretet kötelességeit. (Nedárim 64b). R. Juda ha-Nászi (a fejedelem) kitüntető szívélyességgel bánt a vakokkal és példáját követték más tudósok is. (Chaggiga 5). R. Hosaja vak tanítót fogadott fel fia mellé és azzal étkezett naponként. A vakok külön áldást mondtak a vendégszeretetért,   melynek  formáját a jeruzsálemi   Talmud közli (Peá 8. fej. vége). A vak tudósokat a Talmud «világossággal bővelkedő férfiak»-nak nevezi. Eredetileg a vakokat némely vallásos kötelezettség alól felmentették ; a 18 benedikció elmondása közben nem kellett nekik a jeruzsálemi Templom irányába fordulniuk, hanem egyenesen az ég felé (Beráchot 29a). R. Juda elengedte a vakoknak a «semá» előtti áldást:  «Áldott legyen az Örökkévaló, aki a fényt formálta és a sötétséget teremtette», mert rájuk ebből nem származott áldás. Vak papnak nem volt szabad az oltáron áldoznia (Levit. 21. 17) s még a félszemű is fel volt mentve a Jeruzsálembe való zarándoklás alól. Ha vak ember véletlenül gyilkosságot követett el, asylumvárosba menekült, mert rá a száműzetés nem terjedt ki, miután R. Juda ha-Nászi a bibliai verset: «nem látta őt» (Num. 35. 23; Makkót 9b) alkalmazta a vakokra. Maimonides hasonlóképen dönt. A Misna nem engedi a vakoknak a bírói működést, de vak tanút elfogad. Egy kivételt említ a Talmud, amikor közmegelégedésre vak ember volt a bíró (Szanhedrin 34b). A Sulchan-Áruch a teljesen vakot eltiltja a bírói gyakorlattól, de a félszeműnek engedélyezi azt (Chósen Mispot 7, 2). Több responzum-szerző megengedi az egész vaknak is a bírói gyakorlatot. Lampronti Isaac két Velencében működő vak bíróról tesz említést s ő is engedélyezi világtalan bíráknak a működését, mert — úgymond — a bíró már csak precedensekre hivatkozik s nem hoz új döntéseket (Páchád Jicchok). A Talmud utáni korban élt vak zsidó tudósok közül nevezetesek voltak: R. Juda pumbaditai gáón, a Halachosz Gedólósz szerzője, Isaac Sági Nahor b. Dávid, a «kabbala atyja», a XII. sz.-ban, R. Ábrahám Juda Zafig, az Éné Avróhom (Amsterdam 1784) szerzője. Az újabb korban R. Joseph b. Azriel ha-Levi Schnitzler, aki  Ezékiel leírása nyomán a nagyzsinagóga tervrajzát rekonstruálta, továbbá Munk Salamon, párisi egyetemi tanár, Neubauer Adolf (l.o.),oxfordi egyetemi tanár, Joseph Derembourg, párisi egyet. tanár, mindhárom világhírű orientalista, továbbá Ábrahám M. Luncz, a jeruzsálemi Tudományos Almanach szerkesztője. A V. statisztikája a modern korban a zsidóságra vonatkozóan igen kedvezőtlen eredményt mutat. Bajorországban pl. a XIX. sz.  végén a zsidó  vakok arányszáma kétszer nagyobb volt a protestánsokénál, de már a negyvenes években is a zsidók arányszáma kirívóan nagy volt. Poroszországban Cohn breslaui szemészprofesszor adatai szerint a zsidó vakok arányszáma szintén nagyobb 3%-kal, mint akár a protestánsoké, akár a katolikusoké. Ellenben a született vakoknál a zsidók arányszáma 25%-kal volt kisebb, aminek oka a gonorrhea csekélyebb elterjedésében van. A szerzett szembetegségek közül a trachoma, főképp azonban a glaukoma igen gyakori a zsidóknál s ezek a betegségek gyakran vezetnek V.-ra. Örökség útján szerzett V. is gyakori. Irodalom. Eisenstein és Fischberg (Jew. Encycl. 1904) : A. Geiger, Der Blinde in dem biblischen und rabbinischen Schrifttume (Breslau 1875): Ad. Rosenzweig, Das Auge in Bibel und Talmud (Berlin 1892); Zangwill, They that walk in Darkness: Cohn (az Eulenburg-féle Real-Encyclopedie d. gesamt. Heilkunde Ill-ban) ; Georg Mayr, Die Verbreitung der Blindheit, der Taubstummen, des Blödsinns u. Irrsinns in Bayern."                                  Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5238 .cimszó a lexikon 935 . oldalán van.