15199.htm       CIMSZO:        Vác                             SZOCIKK:     Vác, rend. tan. város, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. 19,395 lak. A váci (status quo)hitközség 1841. alakult. A hitközség első elöljárói Hirschfeld Léb, Freund, Wolf Schneller Jákob és Deutsch Pinchosz voltak. Első rabbijául a hitközség Neumann Adolfot választotta, aki huzamosabb ideig fejtett ki eredményes működést. Templomot 1864. épített a hitközség tagjainak önkéntes adományaiból. A stílusos zsinagóga Alois Cacciari olasz építőmester tervei alapján épült. 1857-ben létesítette a hitközség két tanerős elemi népiskoláját. Mikor a hitközség fejlődése erősebb iramot vett, szüksége mutatkozott egy polgári leányiskola alapításának. 1922-ben meg is nyílott saját modern épületében a polgári leányiskola, mely öt tanerős és kb. 60 növendék látogatja. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, melynek jelenlegi vezetői Goldmann Izidor és Zilzer Adolf, a Nő- és a Leányegylet. Rövidesen Aggok háza is lesz a hitközségben, amelynek céljaira Szamek Manó és neje tettek nagyobb — 15,000 pengős — alapítványt. A hitközségnek rendezett levéltára és egy többszáz kötetes könyvtára van. Többen létesítettek gazdasági és ipari vállalkozásokat. Oberländer József ügyvéd téglagyárat, Fenyő Ernő bútorgyárat, Lőbl Ármin kötő- és szövőgyárat alapított. A szövőgyár igazgatója Stamberger Rezső, aki egyben a váci kereskedelmi egyesület elnöke is. A hitközség 44,677 pengős évi költségvetéssel dolgozik, melynek egy részét szociális és filantropikus célokra fordítja. Anyakönyvi területéhez Alsó- és Felsőgöd, Szob és Sződ községek tartoznak. Lélekszáma 800, a családok száma 230, adót 208-an fizetnek. Foglalkozás szerint a hitközség tagjai túlnyomórészt kereskedők, iparosok és vállalkozók. A világháborúban részt vett tagjai közül 32-en haltak hősi halált. A hitközség mai vezetősége: Pollák Fülöp főrabbi, Blauner Miksa elnök, Révész Sándor alelnök és iskolaszéki elnök, Kohn Salamon pénztárnok, Körner Miksa ellenőr, Kohn József és Schweitzer Gábor templomgondnokok, Grosz Ármin, Neumann Adolf, Oberländer József, Stamberger Rezső és Szamek Manó elöljárók. A képviselőtestület tagjai: Balla Viktor, Fenyő Ernő, Geréb Ármin, Klein Sándor, Kohn Adolf, Kohn Béla, Mayer Lajos, ifj. Neumann Mór, Neuhaus Vilmos, Perlusz Ignác, Pressburger Károly, Sterner Henrik, Sternfeld Jakab, Szamek Gyula, Szőnyi László, Weisz Miksa és Zilzer Dávid. A hitközség jegyzője Hollós Sámuel. Az orthodox hitközség 1868. alakult. Első rabbija: Lőwinger Mózes volt, aki 1877. halt meg Vácott. A hitközség 1882. saját erejéből templomot és iskolát építtetett. Van ezenkívül a hitközségnek nagyon látogatott Talmud Tórája és jesivája, melyeket 1885. Hirschfeld Mayer és Hirsch Márk alapítottak. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, a Tomché Jesivosz és a Betegsegélyző egylet. Az évi költségvetés 26,000 P, amelyből nagyobb összeget fordítanak szociális és filantropikus célra. A lélekszáma 600, a családok száma 180, az adófizetőké 140. Foglalkozás szerint: 4 nagykereskedő, 2 gazdálkodó, 6 tanító, 80 kereskedő, 40 iparos és 30 egyéb. A hitközség élén mindig kiváló rabbik állottak. Ezek: Silberstein Dávid (l. o.), Katzburg Dávid, aki Tél Talpiosz címen Biblia- és Talmud-magyarázó hetilapot szerkesztett és Winternitz Mózes, a jelenlegi szatmári rabbi. A hitközség mai vezetősége: Silberstein Jósua főrabbi, Lőwinger I. Sándor elnök, Schmid Samu alelnök, Winkler Ignác pénztáros, Schick Bernát ellenőr, Hirschfeld Henrik iskolaszéki elnök és Leopold Hermann jegyző.                                Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5199 .cimszó a lexikon 930 . oldalán van.