15191.htm       CIMSZO:        Úrvacsora                               SZOCIKK:     "Úrvacsora (Utolsó vacsora) kifejezés az I. Korinthosziakhoz XI. 20.-ból származik s a keresztény rítusban eucharisztia néven ismeretes. A rítus Jézus halálának emlékére hozott áldozás, ill. a bor és kenyér összefüggése Jézus utolsó vacsorájával, melyet keresztre feszítése (l. Kereszténység és zsidóság) előtt tanítványaival együtt fogyasztott el. Jézusnak ezen utolsó vacsorája a szinoptikus evangéliumok (Máté 26. 26-29, Márk 14.23-25, Lukács 22. 15, 18, 19) szerint niszán hó 14., azaz peszach estéjén volt, mielőtt a főpap elé vezették volna. János evangéliuma azonban nem tud az Ú.-ról s a keresztrefeszítést niszán hó 14-ére teszi, amikor a peszachi áldozati bárányt bemutatták. Ez az eltérés mutatja, hogy a «keresztrefeszített Krisztusa azonosítása «Isten bárányával, amely a világ bűnét elveszi» (János evang. I. 29; Jezsája 53. 7 ; 1. Péter I. 19; Apóst. Cselek. 32; Jelen. V. 6), lassanként Jézus és a peszach-bárany azonosítására vezetett (v. ö. I. Korinth. V. 7). Egyébként az Ú. a Mithra-kultuszban volt elterjedve s a Mithra-imádók misztikus szeretet-vacsoráinak volt a kenyér és bor a főkelléke, még pedig szintén a Mithra utolsó vacsorájára való emlékezés jegyében. Ezt vették át az őskeresztények, (Cumont bizonyítása). Innen származik az erőszakos interpolatio (I. Korinth. XI. 23—28, mely ellentmond a X. 4-nek), melyben a szöveg nyilvánvaló megszakításával az apostol kijelenti, hogy Jézustól tudja az eucharisztia létesítését. Ez bizonyos változásokkal egyforma a három szinoptikus Evangéliumban. Azonban az egész leírással összeegyeztethetetlen az a tény, hogy a Didaché IX. 1—4. az euchariszta használatos formáját említi anélkül, hogy akár a keresztrefeszítést, akár az utolsó vacsorát említené. Ez valószínűvé teszi, hogy az Ú. alapja a régibb esszénus közös-vacsora s csupán később vonatkoztatták azt Jézusra. Jézus keresztrefeszítése előtti peszach-vacsorájának leírása oly körökből eredt, amelyekben a zsidó törvények és zsidó élet ismerete már homályos volt; innen származnak az ellentmondások. Másrészt nyilvánvaló, hogy a mise és az Ú. a peszachi, azaz a «széder este» szertartásából ered és azon alapszik. (V. ö. Prof. Kaufman Kohler, «Jew. Encycl.» ; Bickell, «Messe und Pascha»;T. Cumont, «Die Mysterien des Mithra» (Leipzig 1903)."                                   Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5191 .cimszó a lexikon 928 . oldalán van.