15161.htm CIMSZO: Újvidék SZOCIKK: "Újvidék (Novisad, SzHSz.) v. szab. kir. város, Bács-Bodrog vm., 50.000 lak. A helyi levéltárban lévő okmányok szerint a városi hatóság a XVII. sz. első éveiben a zsidók kérését, hogy járuljon hozzá a hitközség alapításához, több ízben visszautasította. Mindössze azt tudták elérni, hogy a halottak eltemetésére egyletet alapítottak. Egy okmány szerint a Chevra Kadisa már 1731. működött. Ez az egylet tehát megelőzte a hitközség alakulását és ez lehetett később magva a zsidó közösség kifejlődésének, A 48-as szabadságharc idején U.-et romhalmazzá lőtték. A zsidó hitközség temploma, iskolája, irattára leégett. A zsidók koldusbotra jutottak. A hitközség iratai a fent említett dokumentumokon kívül elkallódtak. Mindössze annyi állapítható meg, hogy első templomát 1829. építette. A templom befogadóképessége után ítélve, ebben az időben 100 család élhetett a községben. 1829—50-ig hiányzik minden adat, mely a hitközségre vonatkozik. 1851-ben restaurálták a templomot. A hitközségnek még nem volt autonómiája, hanem a városi hatóság felügyelete alatt állott, vezetőségét egy kiküldött városi biztos vezetése mellett választotta és gyűléseit is a városi kiküldött jelenlétében tartotta. A hozott határozatokat a városi tanács hagyta jóvá. Az 1851 nov. 25. megejtett választáson első elöljáró Roth Emanuel lett, választmányi tagok lettek: Wiegenfeld Jakab, Gruber Dávid, Böhm Simon, Schossberger Jakab, Zwiebach Jakab és Koródi Izrael; templomgondnok Kohn Simon. Ez a vezetőség restauráltatta a templomot és helyreállította az iskolát. Nitzki grófnő a hitközségnek 500 aranyat adott kölcsön a templom restaurálására. Az iskolát Königstädtler Dávid tanító vezette, kit a temesvári országos tanhatóság a 48-as szabadságharc után, 1852. helyezett vissza állásába. Később két új tanítót is alkalmaztak: Haas Illést és Farkas Izraelt. A község első rabbija a nagytudású Freier Jakab Solem volt, aki 1880. bekövetkezett haláláig töltötte be a rabbiszéket. 1876 őszén alakult meg a Nőegylet, mely ma is fennáll. Legkimagaslóbb alakja ennek az egyletnek néhai Fischer Mária, akinek arcképét a hitközség tanácstermében helyezték el. U. már a múlt évszázad vége felé a délvidék ipari és kereskedelmi gócpontjává fejlődött. Ebben az időben oly tömegesen telepedtek meg a zsidók U.-en, hogy a meglévő templom szűknek bizonyult. 1905-ben elhatározták, hogy félmillió koronás előirányzattal új templomot, iskolát és székházat építenek Baumhorn Lipót műépítész tervei szerint Az építkezés Kubinyi Károly és Ernst József hitközségi elnökök működési ideje alatt történt és Pap Ignác főrabbi 1909. nyarán avatta fel a monumentális épületet. A hitközség évi költségvetése 1.022.400 dinár, mely összegből hitéleti célokra 447,000, humanitárius, oktatási és szociális célokra pedig 230,000 dinárt fordít. 10 alapot és 18 alapítványt kezel a hitközség 395,087 dinár értékben. Lélekszáma 1050 családban 4000, akik közül 930 adófizető. A 43 képviselő közül kiválasztott 12 elöljáró vezeti á hitközség ügyeit. A mai vezetőség: Kiss Henrik főrabbi, Lustig Nándor elnök, Frank Gyula alelnök, Weltmann Lipót, Krausz Mihály, Rainer Simon, Grosz Viktor, Ofner Fülöp, Schossberger Jenő, Nagy Ferenc, Bader Miksa elöljárók; Zwiebach Adolf és Rosenblüth Samu templomgondnokok. Jegyző Klein Ármin és főkántor Mandel Lajos. A vezetőség jelenleg az aggok háza és a kultúrpalota építését készíti elő. A Chevra Kadisa tagjainak száma 450 és Rainer Simon gyáros elnök vezetése alatt áll. A hitközség kebelében működő egyesületek a következők; Zsidó Nemzeti Szövetség, elnöke Sattler Mátyás. Juda Makkabi sportegyesület, elnöke Schwartz Péter és társelnöke Mayer József, Pro Palesztina egyesület. Ivria, ifjúsági egyesület, elnöke Fischer Lajos." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5161 .cimszó a lexikon 923 . oldalán van.