15160.htm       CIMSZO:        Ujvári   SZEMELYNEV          Újvári Péter     SZOCIKK:     "U. Péter, író és publicista, szül. Tolcsván  (Zemplén vrn.) 1869 ápr. 24. Apja Groszmann Wolf,  az érsekújvári orthodox hitközség néhai rabbija.  Előbb a nagysurányi, később a váci és miskolci  jesivák növendéke volt. 1889-ben a Szegedi Híradó munkatársa, később  helyettes szerkesztője,  majd a Szeged és Vidéke felelős szerkesztője lett.  1901-ben Magyar Szó c. irodalmi folyóiratot alapított Szegeden. Ekkor már a pesti lapok is közölték novelláit és a Pesti Hírlapban írt ókori legendái később Legendák és krónikák c. kötetében  jelentek meg 1906. Ez időben egyik megalapítója a Magyarországi Hírlapírók Orsz. Szervezetének.  1907-ben Pesten előbb a Magyar Hírlapnak, később  a Budapestnek sok éven át volt vezércikkírója.  Megírta A fekete glória; Astarte temploma és  A bosszúálló Isten c. társadalmi regényeit. Első  zsidó tárgyú regényét Az új keresztény-t 1907.  írta az Egyenlőségnek, ahol Ben Juda pseudonym  alatt  publicisztikai  tevékenységet is fejtett ki.  Ez időtől kezdve  érdeklődését teljesen  lekötik  a zsidó vonatkozású témák és írásainak főproblémája maga a zsidóság. A mécs mellett; Földanyánk lovagjai; Echod; Akik a holdat lesik ;  A bunda; A túlsó parton; Két sír között a  harmadik; A cédrus fa daliája c. regényeivel  megteremti a magyar zsidó irodalmat és felkelti  az érdeklődést a zsidóság élő problémái iránt.  Figyelmét megragadja a zsidó múlt nagyszerűsége, de munkáinak javarészében a magyar zsidó  életét írja meg:  a   keleti hegyvidék zsidóit,  a  jesiva bócherjait, a városivá lett zsidót, sőt a parvenü és kikeresztelkedett zsidó típusát is (Az újkeresztény c. regénye). Munkáiban a zsidó néplélek él, de nyelvezete a tiszta magyar stílusművészét alkotása. A kisvárosok zsidó életének a  modern kortól kiveszésre ítélt sok különös alakját nagy szeretettel és olykor rezignáltán mosolygó humorral,  jóindulatú és javítani vágykritikával menti bele U. az irodalomba. 1919-ben   megindította a Szombat c. első magyar zsidó képes hetilapot, amely a zsidó közélet kérdéseivel,   irodalommal és művészettel foglalkozott. Részt   vett 1912. a magyar zsidóság egységesítésére   irányuló mozgalomban és az autonómiát előkészítő bizottságnak főtitkára lett. 1915-ben a Budapesti Újságírók Egyesülete ügyvezető titkárává választotta. Az összeomlás után a Múlt   és Jövő hetilapjában és a Zsidó Szemlében küzdött a magyar zsidóságot ért támadások ellen.   Az erdélyi zsidók 1920. Kolozsvárra hívták, ahol   az Új Keletbe írott vezércikkeiben három éven   át harcolt az erdélyi zsidóság politikai és kulturális törekvéseiért, a magyar kultúrához való ragaszkodást és a zsidó öntudat mélyítését propagálva. Ugyanakkor elnöke volt az erdélyi újságírók nyugdíjintézetének. Az erdélyi és bánáti magyar újság-írószervezet 1922. országos keretek között ünnepelte U. 30 éves írói jubileumát. Ezután   Szlovenszkóba ment, ahol a zsidóság kulturális   és politikai aktivitása érdekében több lapot indított: Szombat (Érsekújvár 1923); Judea (Pozsony   1926); Uj Judea (Kassa 1926). Közben irodalmi   szerkesztője volt egy pozsonyi napilapnak. A   szlovenszkói magyar újságírók szervezete, amelynek U. elnöke volt, dísztagjává választotta Kassán 1925. U.-t, aki részt vett az újságírók szociális helyzetének megjavítására irányuló mozgalmakban. Időközben megírta Matronita c. kabbalisztikus regényét. Egyéb művei még: Szent   Antal kápolnájáig (regény); Messiásvárók (regény);   Leviátán (dráma); Mózes élete és alkotása (kéziratban). Az Országos Egyetértés c. zsidó lapnak   1926-27. főszerkesztője,utóbb főmunkatársa volt   Budapesten. Igen sok elbeszélése jelent meg a   Pester Lloyd, Az Újság, Pesti Hirlap, Pesti Napló,   .Magyarország, Neues Pester Journal, Egyenlőség,   Múlt és Jövő, Uj Kelet, Allg. Zeitung des Jud.   (Berlin); Ost und West.(Berlin); Zidovské Zprávy   (Prága), valamint amerikai és lengyelországi lapokban. Munkáit Adolf Kohut németre, Holder   József jiddisre és Székely Dávid angolra fordították. U. e lexikon szerkesztője."                               Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5160 .cimszó a lexikon 922 . oldalán van.