15152.htm       CIMSZO:        Ujságírás                                 SZOCIKK:     Újságírás. A zsidók szerepe a magyar újságírásban csak 1840 után, a zsidók polgárosulásával kezdődik. Az első zsidó lapszerkesztő Magyarországon Klein Herman volt, aki 1842. kiadta a Der Ungar c. szépirodalmi lapot. 1843-ban már volt egy rabbi-szerkesztő is, Steinhardt Jakab, utóbb aradi rabbi, aki Pozsonyban rövid ideig Hírnök címen jelentetett meg egy litografált lapot. Az első élclapot Zeitgeist címen Beck Vilmos festőművész adta ki Pesten, 1846. Neustadt Adolf 1847. már politikai lapot szerkesztett, a nagyon elterjedt Pressburger Zeitungot. 1848-ban Jeiteles Lipót Aradon szerkesztette a Der Patriot c. politikai és szépirodalmi lapot, később, 1860-tól kezdve pedig az Arader Zeitungot. 1849-ben Die Theisz c. politikai lapot indított Horn Ede és Bak Ignác W., de a lapból mindössze négy szám jelent meg. Ludasi (Gans) Mór 1848. az Esti Lapokat szerkesztette, 1850. a Magyar Világot, majd 1860. a magyar ügy szolgálatában álló Die Debatte-t, Bécsben. Később Andrássy Gyula gróf külügyi sajtóosztályának vezetője lett. Beck Károly 1855. Pesten szerkesztette a Frische Quelle című szépirodalmi évkönyvet és Beck Vilmos festőművész az ötvenes években a Lacikonyha című élclapot. Chorin Zsigmond 1862-63-ig Pesten szerkesztette a Magyar Vidékiek Lapját, 1863—76-ig pedig az Ungarisches Fremdenblattot és az első kőnyomatost, a Magyar Híradót. A kiegyezés korszakának legkimagaslóbb publicistája Falk Miksa volt, a Pester Lloyd főszerkesztője. Vele egy időben dolgozott fivére Falk Zsigmond és Horn Edén kívül az emancipációt megelőző időknek egyik legjelentősebb publicistája Dux Adolf. Az emancipáció után egymást követték a legkitűnőbb tollú újságírók és publicisták, így a Pester Lloyd szerkesztői székében Veigelsberg Leó, a Neues Pester Journalnál pedig Bródy Zsigmond. Napjainkig pedig egész serege sorakozik fel azoknak a zsidószármazású újságíróknak és publicistáknak, akik számottevő munkásai lettek a magyar napisajtónak. Ezek: Alexander Bernát, Antal Sándor (Pozsony), Balla Ignác (Olaszország), Balassa Ármin (megh., Szeged), Balázs Béla (Bécs), Barát Ármin, Barna Izidor, (megh.), Barta Lajos (Bécs-Pozsony), Bálint Lajos (megh.), Bede Jób (megh.), Bernát Ottó, Berkó D. Géza (megh., New York), Béla Henrik, Biró Lajos (Berlin), Bogdányi Mór (megh.), Braun Sándor (megh), Bródy Sándor (megh.), Csergő Hugó, Diener-Dénes József (Paris , Dóczy Lajos (megh.), Farkas Pál (megh.), Fehér Dezső (Nagyvárad), Feleky Géza, Feleki Sándor, Fenyves Ferenc (Szabadka), Földi Mihály, Friedrich Tivadar, Futtaki Gyula (megh.), Gábor Andor (Bécs), Gelléri Mór (megh.), Gellért Oszkár, Gerő Ödön, Gergely Győző, Göndör Ferenc (New York), Guthi Soma, Habár Mihály, Hatvány Lajos, Heltai Jenő, Hegedűs Nándor (Nagyvárad), Hevesi József (megh.), Hevesi Lajos (megh.), Holitscher Fülöp (megh.), Ignotus Hugó (Bécs), Kabos Ede (megh.), Kaczér Illés (Berlin), Kálnoki Izidor, Kemény Simon, Keszler József (megh.), Kéri Pál (Paris), Kóbor Tamás, Komor Gyula, Kőrös Mihály (megh.), Kulinyi Zsigmond (megh., Szeged), Kun Andor, Klein Ödön, Lakatos László, Lándor Tivadar, Lázár Miklós, Lorsi Ernő (Berlin), Lengyel Ernő, Lenkei Henrik, Ligeti Ernő (Kolozsvár), Liptai Imre (megh.), Magyar Lajos (Moszkva), Makai Emil (megh.), Marton Ernő (Kolozsvár), Marton Manó (megh., (Nagyvárad), Mandovszky Richárd (megh.), Mayor József (Újvidék), Márkus József (megh.), Márkus Miksa, Mezei Ernő, Miklós Andor, Milkó Izidor, Molnár Ferenc, Molnár Jenő, Nadányi Emil, Nádas Sándor, Neményi Ambrus (megh.), Ormos Ede, Palágyi Lajos, Pap Dávid (megh.), Pataki Bernát (megh.) Pályi Ede, Pásztor Árpád, Pásztor József (Szeged), Peisner Ignác (megh.), Pogány József (Moszkva), Purjesz Lajos (megh.), Radó Sámuel, Rabinovics Máriusz, Rajna Ferenc, Révész Béla, Révész Mihály, Róna Lajos, Ruttkai-Rothauser Miksa (megh.), Roóz Rezső, Rózsa Miklós, Salusinszky Imre, Sasvári Ármin (megh.), Schiller Miksa, Singer Zsigmond (megh.), Sebestyén Károly, Sebők Zsigmond (megh.), Silberstein Ötvös Adolf, Stauber József (Arad), Sturm Albert (megh.), Szabados Sándor (Moszkva), Szabó Imre (Kolozsvár), Szántó Kálmán(megh.),Szatmári Mór, Szekfi Mór (megh.), Szenes Béla (megh.), Szécsi Ferenc (megh.), Szép Ernő, Szilágyi Géza, Szomaházy István (megh.), Szomory Dezső, Szőllősi Zsigmond, Tábori Kornél Tábori Róbert (megh.), Timár Szaniszló (megh.), Újvári Péter, Várnai Dániel, Vázsonyi Vilmos (megh.), Vészi József, Weisz Julián, Weltner Jakab, Zsolt Béla. Az Országos Statisztikai Hivatal 1910-ik évről kiadott hivatalos kimutatása szerint Magyarországon 1214 szerkesztő és hírlapíró közül 516 volt zsidó.                            Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5152 .cimszó a lexikon 917 . oldalán van.