15151.htm CIMSZO: Ügyvédek SZOCIKK: Ügyvédek. Az 1867-iki emancipációs törvény (l. o.) az országban lakó zsidókat minden polgári jog gyakorlására képesíti. Ennek következtében minden más polgári foglalkozással együtt az ügyvédi pálya is teljes mértékben megnyílt előttük, míg az előző években többféle akadály állott útjukba. 1853-ban az igazságügy miniszter még megtagadta zsidó jelölteknek az ügyvédi vizsgára való bocsátását, de már 3 év multán a pesti egyetem kérdésére megállapította, hogy nincs törvény, mely a zsidókat az ügyvédi gyakorlattól eltiltaná. 1858-ban le is telepedett Bodanszky ügyvéd Nyitrán és Knöpfler Kassán. A királyi tábla azonban 1861. elhatározta, hogy zsidót többé nem bocsát ügyvédi vizsgára. A pesti egyetemen abszolvált zsidó ügyvédjelöltek erre az udvari kancelláriánál, a kir. Kúriánál és végül az uralkodónál kerestek a tábla határozata ellen jogorvoslást. I. Ferenc József nem semmisítette meg ugyan a táblai határozatot, de több jelöltnek királyi privilégiumot adott az ügyvédi gyakorlat folytatására. Goldstein Simon és Schönberger Ármin voltak az első «királyi szabadalommal» bíró ügyvédek, kik 1861. Pesten nyitottak irodát. 1862-ben Beck volt eperjesi rabbi, 1864. Mezei Mór nyert királyi engedélyt. Rajtuk kívül még Barach Benedek, Bróde Lipót, Friedmann Gyula, Goldstein Adolf, Holländer Henrik, Mannheimer Ignác, Pick József, Weiser Károly és Weisz Márkus voltak királyi szabadalmat nyert ügyvédek. Az erdélyi gubernium 1862. minden nehézség nélkül adta meg Fischer Lajosnak az ügyvédi jogot. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5151 .cimszó a lexikon 916 . oldalán van.