15150.htm CIMSZO: Újpest SZOCIKK: "Újpest, rend. tan. város
Pest-Pilis-Solt-Kiskún vm.-ben 56.489 lakossal. A zsidó hitközség megalakulása
a község alakulási idejével esik össze. 1831-ben gróf Károlyi István megyeri
pusztájából nagyobb területet hasított ki szőlőültetés céljából. Ez ültetések
kapcsán jöttek Ú.-re az első telepesek, közöttük — hogy bőrgyárat létesítsen —
Lőwy Izsák (l. o.) nagysurányi származású Pesten lakó polgár is, Joachim és
Bernát nevű testvéreivel. A község 1840. alakult meg Újmegyer néven 106
lakossal. A lakosság zsidó tagjai között a Lőwyeken kívül az Ehrenwald és
Neuschloss családok szerepelnek és az ő szorgalmazásukra történt, hogy az
alapítólevél biztosította a községben a polgári egyenlőséget, úgy hogy
felekezeti különbség nélkül mindenki választó és választható volt, azonkívül
rendszeresítette az ipari szabadságot is és kizárta a céhalakulások
lehetőségét. Az első itt szereplő családok nevei: Boscowitz, Deutsch, Fornheim,
Hecht, Lippner, Müller, Schwarz, Sonnenfeld, Weisz, Wilheim, Wolfner. E
megszervezett községnek első törvénybírájául Lőwy Izsákot választották meg, aki
hitsorsosait is, kik kb. 40— 50-en lehettek ezidőtájt, hitközségbe tömörítetté.
Lőwyék mellett ez időben már Neuschloss Izsák is szerepelt, 1836. már
előimádkozója is volt a hitközségnek, 1840. iskolát is állítanak fel,
megszervezik a rabbihelyettesi állást s intézmények létesítéséről, elsősorban
zsinagógáról gondoskodnak. Lőwy leszármazottai (Hermann és Adolf) alatt az
iskola háromosztályos lesz, de 1861. anyagiak híján megszűnik, illetőleg
magánkézbe megy át. A hitközség 1870-ben 350 családot számlál 1525 lélekkel,
1895-ben 3500, 1908-ban 5000 lélekkel. A jelenleg kb. 15,000 lelket, 4500
családot és ugyanannyi adófizetőt számláló község tagjai jórészt iparosok,
munkások és kereskedők. Neuschloss Simont az elnöki székben Neuschloss Bernát,
Ehrenwald Simon, Friedmann Ármin, Weisz Mór, Lichtmann Henrik, Führer Simon
követték. A jelenlegi elnök: Kálmán Ödön, elöljárók : Antal Endre, Arányi
Adolf, Deucht Lajos, Diamant Ignác, Gömöri Vilmos, Kis Sándor, Kuliner Henrik,
Lissauer Lajos, (alelnök), Lőcsei Géza, Mezei Elek, Türk István, Zinner Manó;
titkár : Walles Antal. A községnek ma kongresszusi jellege van, a hatodik
községkerülethez tartozik. A rabbiság története a következő neveket mutatja
fel: Stern Márk, Dessauer Mór, Stern (Szterényi) Albert, Schwarz I. H., Venetianer
Lajos. A jelenlegi rabbinátus: Friedmann Dénes főrabbi és Liehtmann Mór rabbi.
A község nevezetesebb főkántorai: Mátyás Mátyás, (jelenleg Wienben), Lineczky
Bernát (jelenleg Budapesten), Grünwald Salamon (később Budapesten megh.),
Fischer Henrik (jelenleg Wienben). Jelenleg: Klein Éliás. Két állandó temploma
van: a Beniczky-utca 8. sz. alatt levő főtemplom, mely 1885. épült, kb. 1000
üléssel. Ezt a templomot a község nagy létszámára való tekintettel állandóan
bővítik. Ezenkívül a Bocskay-utcai régi templom. A főünnepeken egy pótimaházat
tart fenn a hitközség. Költségvetése megközelíti a 200,000 pengőt, mely
összegnek jelentékeny részét az alkalmazottak fizetésére, továbbá szociális és
kulturális célokra költik. A tomplom előcsarnokában elhelyezett hősi emléktábla
65 nevet említ meg. Ú. gyárváros, vállalatainak jelentékeny része zsidó
tulajdon. A hitközség kb. 1000 kötetből álló könyvtárát a Venetianer egyesület
gyűjteményével kezelik együtt. A község történetét a centenárium alkalmára
(1930) Ugró Gyula, a város volt polgármestere írja meg. A hitközség intézményei
és az égisze alatt működő egyesületek a következők : l. A Venetianer Lajos
négyosztályú (fiú-leány vegyes) elemi iskola az 1921. év szept.-ben nyílt meg.
Ma 6 osztállyal és 6 tanerővel rendelkezik. Első igazgatói Venetianer Lajos,
majd Kálmán Ödön voltak, jelenleg : Friedmann Dénes. A növendékek jelenlegi
létszáma :