15122.htm CIMSZO: Történetírás SZOCIKK: Történetírás. A zsidók részvétele a történelem tudományában és a tudomány történetében ma még nincs kellőképen méltatva. A ókor sok teológiai és jogi vonatkozású héber irata természetesen nagy kultúrtörténelmi értékkel bír, de ettől a magától értetődő ténytől eltekintve, meg kell állapítani, hogy az objektív történetírás a naiv keretekből sokszor megkapóan bontakozik ki. A mózesi könyveknek nemcsak az ókori irodalomban példátlan igazmondását bizonyítja úgyszólván napról-napra az archeológia, hanem tudatos történeti leírásait és filozófiai elmélyedéseit is, ott, ahol a szerzők legendákat, mítoszokat mondanak el. A zsidó nép történetének elmondásánál nincs semmi szépítés, hanem ellenkezőleg, könyörtelenül rámutat a hibákra is, természetesen oktató célzattal. A magas életkorra vonatkozó adatok túlzásként hatnak, de az események elmondásánál a topográfiai hűség, az iratok rendkívüli régiségét s az évezredes szóhagyomány óriási távlatát tekintve, olyan jelenség, amely csodával határos. A bibliai iratok (Jehósua Könyve, Bírák Könyve, Sámuel Könyve, Királyok Könyve, Krónikák Könyve) topográfiai hűsége nemcsak, hogy messze felülmúlja pl. Hérodotoszt és tiszteletet parancsoló ellentétben áll e történetíró beigazolt ferdítéseivel és hibás, kritikátlan felvételezéseivel szemben, hanem oly magas nívójú és annyira megbízható, hogy a XIX. sz. negyvenes éveitől kezdve, amikor megkezdődtek a keleti ásatások, úgyszólván teljesen pontosan haladhatnak az archeológusok a Bibliában közölt adatok nyomán. Jerichó, Úr-Chaszdim s a sinai területen végzett ásatások igazolják ezt. A Bibliának megvan a sajátos történetfilozófiája is, amely ebben foglalható össze egyik régebbi nemzedék vagy korszak sem volt jobb vagy kívánatosabb a következőnél s az elmúlt időket nincs oka visszasírni senkinek sem; ellenben a tisztuló, a felemelkedni tudó nemzedék a béke és általános testvériség eszményi korszakát remélje s annak eljövetelében bízzon az emberiség. Az ókori bibliai iratokon kívül a Talmud és a rabbinikus iratok tartalmaznak értékesnél-értékesebb történelmi leírásokat és adalékokat. Nagyarányú s görög római iskolázottságú történetíró, aki hatalmas munkásságot fejtett ki s a görög-zsidó korszak főforrása: Josephus Flavius (eredetileg ha-Kohen), előkelő papi törzsből származó hadvezér, majd Jeruzsálem elfoglalása után Rómában élt zsidó történetíró, aki műveit görög nyelven írta. A közép- és újkor visszaesést mutat, de a krónikák, amelyeknek főanyaga az üldözések megörökítése, szintén igazmondásra való törekvésükkel tűnnek ki. Ilyenek az Emek Habóchó és a Sévet Jehudó, című krónikák, valamint Zacuto Abraham korábbi salamancai matematika- és asztronómiatanár afrikai területen írt Széfer Juchaszin c. krónikája. Ez a három legjelentékenyebb a krónikairodalomban. A modern történetírásnak a zsidóságra is rendkívül nagy hatása volt. Minthogy e helyen csupán a szerzők neveire szorítkozunk, ezeket 1. a zsidó történelem, 2. az általános történettudomány művelőinek keretében soroljuk fel, a külföldön, b) Magyarországon I. Külföldi zsidó történetírók a) Zsidó történelem. (L. bővebben Zsidó történetírás c. alatt.) Jost Marcius, Josephus óta az első összefoglaló és modern kritikai alapon álló történetíró a XIX. sz. első negyedében. Graetz Heinrich, a Geschichte der Juden 12 kötetének szerzője. Bédarride, provencei zsidó ügyvéd, a nyugat-európai zsidóság történetírója. Lindo, 1849. Londonban írta a History of the Jews in Spain and Portugalt. Loeb Isidore, párisi rabbiszemináriumi tanár, kiváló történetkritikus főképp a spanyol-zsidó történelemre vonatkozóan. Braun Márkus, a német zsidóság történetének szakembere. Gross Heinrich, (l. o.) a Gallia Judaica szerzője. Kahn León, a francia zsidó történelem szakembere. Güdemann M., a német és olaszországi zsidóság középkori kultúrtöténetének historikusa. Cassuto Umberto, a firenzei és ált. az olasz zsidóság történetírója. Kohut Georges A. (l. o.), a spanyol- és latin-amerikai zsidóság történetírója. Adler Cyrus, az amerikai zsidóság egyik történetírója, kiváló archeológus. Adler Elkán, spanyol és latin-amerikai zsidó történész. Berliner Abraham, a Geschichte der Juden in Rom szerzője. Vogelstein és Rieger Paul, a Geschichte der Juden in Rom szerzői. Wolf, a Geschichte der Juden in Wien szerzője. Saalfeld Sigm., a német zsidóság történetének egyik elismert szakférfia. Ellbogen Ismar, az olasz zsidóság kultúrtörténetének forráskutatója. Mocatta F., londoni bankár, a spanyol zsidóság történetét kutatja. Hyamson A., a History of the Jews in England szerzője. Abrahams Israel, középkori zsidó kultúrtörténelem. Hume Martin ezredes, angol és spanyol diplomáciai zsidó történelem. Phillippson Martin, XIX. századi zsidó történelem. Newman Louis, zsidó kultúrtörténelem. J. Jacobs, angol történettudós és teológus, (spanyol és angol zsidó tört.), a Jew. Encycl. kezdeményezője. Wertheimer, osztrák zsidó történelem. Koenen, holland zsidó történelem. Uhry, Halphen és L. Kahn, francia zsidó történelem. Levanda, Münz Gradovsky és Dubnov orosz és zsidó történelem. J. Picciotto, az angol zsidó történelem egyik kezdeményezője. Herzfeld Levi, v. braunschweigi orsz. főrabbi, a Handelsgeschichte der Juden des Altertums kiváló munka szerzője. Wolf Lucien, angol zsidó történelem. Wolf Gerson, bécsi zsidó történelem. Mahler Arthur, v. prágai egyetemi tanár, klassz. archeológus. b) Államtörténet és által. történettudomány:Jaffé Philipp, a Regesta Pontificum Romanorum kiadója s a Monumenta Germ. Hist. egyik megindítója, hírneves palaeografus, az első zsidó egyet, k. tanár Berlinben, megh. 1872. (Élete utolsó évében keresztelkedett ki s emiatt öngyilkosságot követett el.) Phillipson Martin, a brüsszeli egyetem volt rektora, majd Berlinben élt magántudós, az ellenreformáció kor egyik legkiválóbb történetírója, megh. 1922. Breslau Harry, hírneves palaeográfus, az elismerten legjobb Urkundenlehre szerzője, a Monumenta Germaniae Historica igazgatósági tagja, a strassburgi egyetem v. rektora (orthodox zsidó), megh. 1926. Bernheim Ernst*, greifswaldi egyetemi tanár, a Handbuch der historischen Methode szerzője, szül. 1850. Guggenheim Sámuel*, frankfurti magántudós, kiváló gazdasági történész a hatvanas években. Strieder Jacob, müncheni egyet. r. tanár gazdaságtörténész. Hellmann Siegmund, a középkori történelem és a diplomatika rendes tanára s a történelmi szeminárium egyik igazgatója a lipcsei egyetemen Stein, bécsi egyetemi tanár, bizánci történész. Hirschfeld Ottó*, a berlini egyetemen Mommsen közvetlen utóda, római történész és híres epigrafus. Caro Jacob, a bresslaui egyetem rendes tanára,újkori történész, a Geschichte Polens szerzője. Caro Georg, zürichi egyet. tanár, középkori alkotmánytörténész, a Wirtschaftsgeschichte der Juden im Mittelalter szerzője, megh. 1908. Cohn Georg, zürichi egyet. tanár, kiváló jogtörténész. Adler Georg, a nemzetgazdaságtan tanára a kieli egyetemen, a Gesch. des Sozialismus szerzője, megh. 1910. Halévy Léon, bordeauxi egyet. tanár, a Histoire d'Angleterre kiváló szerzője. Arias Gino, genovai egyet. tanár, olasz szenátor, a fascista alkotmány szerzője, kiváló alkotmánytörténész. Hirsch Siegfrid*, v. berlini egyetemi tanár és konzervatív politikus, középkori történész. Hirsch Theodor*, a Scriptores Rerum Prussicarum kiadója. Hirschfeld Gustav*, német klassz-archeológus, königsbergi egyetemi tanár. Palgrave (Cohen)*, kiváló angol alkotmánytörténész. Darmstädter Paul, a göttingeni egyetemen az újkori történelem rendes tanára. Beer A., osztrák gazdaságtörténész, v. egyet. tanár. Salomon Felix*, lipcsei egyet. tanár, újkori angol történész. Lessmann Dániel*, német középkori történész és költő (megh. 1831). Leffmann Salamon, v. heidebergi egyet. tanár, India történetírója. Klein Wilhelm (l. o.), prágai egyet. tanár, klassz. archeológus. Kanitz Félix Phl.* (l. o.), bizánci archeológus. Zapperl Georg* (l. o.), bécsi középkori történész. Bloch Gustave, párisi főisk. tanár, római történész. Luzzatto Gino, barii tanár, középkori alkotmánytörténész. Lövinson Ermanno, német-olasz levéltárnok. Schlesinger L., a bostoni Harvard-egyetem tanára, az Egyesült Államok ma élő vezető történetírója, a Hist. of the United States szerzője, szül. 1888. Sternfeld Richard, a középkori nyugat- és dél-európai történelem ny. rk. tanára a berlini egyetemen, egyszersmind kiváló zenetörténész, megh. 1926. Halphen L., francia történész, a Sorbonne tanára. Stern Alfréd, zürichi egyet. r. tanár, az ötkötetes Geschichte Europas 1815—72. és más kiváló művek szerzője, szül. 1847. Bloch Siegfried*, v, német egyet. tanár, középkori történész. Cohn J. v. német egyet. tanár, római történész és numizmatikus. Askenazy Simon, varsói egyet. r. tanár, a legkiválóbb élő lengyel történész, a Cambridge History lengyel történetének szerzője. Creizenach Theodor*, frankfurti történész, a Schlosser-féle Weltgeschichte (1—20) átdolgozója, kiváló középkori történész, megh. 1877. Simonsfeld Harry, müncheni egyet. tanár a Gesch. d. Fondaco dei Tedeschi szerzője, megh. 1912. Jastrow Ignatz, berlini egyet. tanár, a Gesch. d. Hohenstaufen szerzője, később kizárólag nemzetgazdász, szül. 1856. Eulenburg Franz*, a berlini Handelshochschule és egyet. tanára, gazdaságtörténész. Ferrero Guglielmo, firenzei egyet. tanár, hírneves római történész. Geiger Ludwig, berlini egyet. tanár, kultúrtörténész, megh. 1920. Simson Bernhard*, v. freiburgi egyet. tanár, középkori történész. Ezeken kívül ideszámítható több kiváló irodalomtörténész, mint Brandes Georg, Bernays Michael*, Minor Jacob*, Witkowsky Georgn, továbbá a tudományos és forráskutatáson alapuló zenetörténelem megalapítója, Adler Guido bécsi egyet. tanár stb. II. Magyar zsidó történészek (l. az illető nevek alatt is). a) Magyar zsidó történelem és monográfiák szerzői:Löw Lipót, Hochmuth Ábrahám, Kohn Sámuel, Büchler Sándor, Pollák Miksa, Vajda Béla, Venetiáner Lajos, Goldberger Izidor, Guttmann Mihály, Eisler Mátyás, Singer Jakab, Löwy Mór, Bernstein Béla, Mandl Bernát, Stein Miksa, Kecskeméti Ármin, Frisch Ármin. b) Magyarország története :Kardos Samu, törv. bíró, a Wesselényi összeesküvés történetírója; Acsádi Ignác, Marcali Henrik, Fraknói Vilmos*, Finály Henrik*, Angyal Dávid*, Óváry Lipót*, Lánczy Gyula*.c) Művészettörténet: Meller Simon, Éber László*, Lázár Béla*. S. R. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5122 .cimszó a lexikon 908 . s köv. oldalán.