15121.htm CIMSZO: Törökszentmiklós SZOCIKK: Törökszentmiklós, nagyk. Jász-Nagykun-Szolnok vm. 26,303 lak. A zsidó hitközség alapítására vonatkozólag nincsenek pontos adatok, csak annyit tudunk, hogy 1842. tíz zsidó család lakott T.-on. Ekkor mar imahelyiségük is volt Stern Farkas házában és egy reb Jechezkél nevű alkalmazottat tartottak. Az első elöljárók Stern Farkas, Weisz József, Moskovits József és Schwartz Sándor voltak. 1855-ben, amikor már 50 családra szaporodott a hitközség, rabbit választott Stein Pinkász személyében. Ez a rabbi igyekezett a konzervatív szellemet meghonosítani a hitközségben és 31 évi lelkészkedése alatt (megh. 1886) az összes intézményeket ilyen alapon szervezte meg. Az általa szerkesztett rendszabályok még ma is érvényben vannak. Stein rabbi működésének eredménye volt, hogy a T.-i hitközség ellenállt a reformmozgalmaknak s a magyarországi zsidóság kettészakadásának idején nem csatlakozott a kongresszusi párthoz, hanem az orth. értekezleten képviseltette magát. Azonban az orth. statútumokat sem fogadta el és megmaradt status quo hitközségnek. Később mégis kongresszusi alapra helyezkedett, de azzal a határozott kikötéssel, hogy a kongresszusi jellegnek nem szabad a hitközség belső életében megnyilvánulni. 1854. megalakult a Chevra Kadisa, amelynek jelenlegi elnöke Scheiner Ernő és 135 tagja van. 1855. létrejött az elemi népiskola, amelyben kezdettől fogva magyarul tanítottak, csak a Bibliát tanították német fordításban, de 1880. ezzel is áttértek a magyar nyelvre. 1857. templomot és iskolát építettek Austerlitz Nathan nikolsburgi származású orvos 6000 forintos hagyatékából. 1870. megalakult a Nőegylet, amelynek élén Bán Lajosné áll és a Chevra Kadisával karöltve végzi a szegények segélyezését. A jótékonysági munkában közreműködnek még: Malbis Arumim Egylet (1897), OMIKE fiókja (1924). Stein rabbi utódja fia, Stein Miksa volt, aki szintén a konzervativizmus híve, de a templomban már magyarul szónokolt. 1896. nagyszombati rabbinak választották és helyét Weisz Mór foglalta el, aki kitűnő szónok volt és szakkörökben tudományos működése folytán is ismertté vált. Weisz rabbi folytatta az elődei által megkezdett munkát (megh. 1915). 1919-ben Strausz Hermann került a rabbiszékbe, aki azonban két év elteltével a mosoni hitközség rabbija lett. 1925-ig a rabbiállás betöltetlen maradt. Ekkor választották meg Herskovits Józsefet, a jelenlegi rabbit. 1924. a hitközség közgyűlési határozattal kimondta, hogy kongresszusi jellegét status quo-vá változtatja át. Kulturális ügyek buzgó előharcosa T.-on Steiner Vilmos kereskedő. A hitközség lélekszáma 670, családok száma 200, adófizető tag 204. Foglalkozás szerint: 79 kereskedő, 3 nagykereskedő, 35 iparos, 26 magántisztviselő, 10 magánzó, 6 orvos, 6 tanító, 5 gazdálkodó, 4 ügyvéd, 2 köztisztviselő, 1 nagyiparos, 27 egyéb, 1 közadakozásból él. Évi költségvetés 21,500 pengő, amelyből 2000 pengő filantropikus célokat szolgai. Anyakönyvi területéhez tartoznak Szajol és Tiszapüspöki községek. Az iskola keretén belül Talmud Tóra tanfolyam is van. A tantestület tagjai Gárdonyi Jenő, Gárdonyi Klein Ilona és Fried Márk. A háború folyamán kórházat tartott fenn a T.-i hitközség. A hadseregben 75-en szolgáltak, közülük 14 hősi halált halt. A mai vezetőség Herskovits József főrabbi, Zipel Miksa elnök, Klein István alelnök, Csontos Pál iskolaszéki elnök, Schultheisz Mátyás pénztárnok, Mund Mór ellenőr, Schwartz Lipót és Izsó gondnokok és Gárdonyi Jenő jegyző. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5121 .cimszó a lexikon 908 . oldalán van.