15115.htm CIMSZO: Torna SZOCIKK: Torna. A kilencvenes évek legnagyobb sportegyesülete, a Magyar Atlétikai Club nem vett fel tagjai közé zsidókat. Az előbb liberálisan viselkedő Nemzeti Torna Egylet magatartása is megváltozott ezekben az években, amire a zsidók kiléptek és megalakították a Magyar Testgyakorlók Körét (1888.), amely azonban nem volt kimondott zsidó egyesület. A modern sportélet ébredésének első időszakában még leginkább a T. bírt jelentőséggel s így a legelső években főleg ebben a sportágban tevékenykedtek a zsidó ifjak is. Sok kiválósága van a zsidóságnak a T. sportjában. A leghíresebb az első időszakban Müller Dávid könyvkereskedő, aki 1888—92. minden versenyből győztesként került ki és megszerezte az egészen ritkán elért viator címet is : ami annyit jelentett, hogy egymást követő három bajnokságban győztes lett. Őt tartották a legszebben fejlett izomzatú magyar embernek és a készülő Toldi szobor alakjához is őt kérte fel modellnek Stróbl szobrászművész. Később Gellért Imre háromszor nyerte meg a magyar bajnokságot, amellett, hogy magyar és nemzetközi versenyeken is számos győzelmet aratott. Valamivel előbb szerepelt Rosinger Emil, aki a magyar tornászok főfészkéből, Sopronból került a fővárosba. Nyomon követi Szalai József, aki Magyarországnak 11-szeres bajnoka lett, de Budapest, Bécs és Brünn bajnokságait is megnyerte és 1925. Brünnben legyőzte az antwerpeni olimpiai győztest. A régebbiek közé tartozik még Gutwillig Endre is, aki sok jelentős versenyben győzött. A háború első napján bevonult, sok kitüntetést kapott és végül a harctéren szerzett betegségben halt meg. Ez időknek kiváló tornászai még: Fodor Henrik (a későbbi futballvezér) és Müller Pál Budapest bajnoka. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5115 .cimszó a lexikon 907 . oldalán van.