15085.htm       CIMSZO:        Tiszafüred                                SZOCIKK:     Tiszafüred, nagyk. Heves vm. 9543 lak. A hitközség múltjára a temetőjében található régi sírkövekből lehet következtetni, melyeknek egy része 1770-ból való. Nagyobb számban 1790 után költöztek be zsidó családok a közeli Tiszaigarról, mely akkor a környék zsidóságának centruma és kerületi hitközsége volt. Temploma, rituális fürdője volt Tiszaigarnak, sőt rabbija is, Bleier Menachem, aki nagy Talmud-tudós volt és Kovód Halvónon c. könyvet is írt. Arra vonatkozólag, hogy mikor alakult át T. önálló hitközséggé, illetve mikor került át Tiszaigarról T.-re a kerületi rabbiság székhelye, nincsenek pontos adatok. Tény az, hogy az önálló hitközség első előljárója Ernszt Gerzson volt, első rabbija pedig Rosenberg Jónás, aki 1866. halt meg T.-n. Chevra Kadisája, melynek jelenleg Weisz Gáspár az elnöke, 1803., két tanerős elemi iskolája 1876., Talmud Tórája 1908. létesült. Új temploma - a régi imaház helyett - 1912. a hitközségi tagok önkéntes adományaiból épült. Az orthodox hagyományos szellem ápolásáról a néhai Rosenberg S. rabbi által 1865. létesített jesiva gondoskodik. A Nő-egyletnek Wildmann Gyuláné az elnöknője és a Sász Chevra élén Strasser Sámuel főrabbi áll. A hitközségben Jungreisz Náthán főrabbi héber nyelvű munkái jelentek meg Tórász Móse Noszon és Menuchász Móse címen. A közéletben tevékenykednek : Kiss Aladár járási orvos, Nagy Jenő járási állatorvos, Singer Lajos ny. járásbíró és Halász József ny. állomásfőnök. A hitközség területéről származnak: néhai Rosenberg S. volt húnfalvi főrabbi, Szőllősi Zsigmond író (1. o.) és Végh Bernát ny. miniszteri tanácsos. Nagyobb arányú vállalkozást létesítettek: Flamm Ignác (gőzmalom, téglagyár és a Tiszavidéki Bank R. T.), Blau Albert (kefegyár) és Epstein Sándor (cementgyár). A hitközség több tagja földbirtokos. Kupferstein Zoltán 1900, Léderer Gyula 1800, Weisz Gáspár 520, Flamm Ignác 325 és Steiner Ede 400 hold saját és Wildmann Gyula 800 hold bérleten gazdálkodik. A hitközség évi költségvetése 22,300 pengő, melyből 2000 pengőt fordít szociális és filantrópikus célra. A hitközség anyakönyvi területéhez Poroszló, Tiszaszőllős, Tiszaigar, Nagyiván, Tiszaörs, Tiszanána és Sarud községek tartoznak. Lélekszáma 620, családok száma 142, adófizetőké 129. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 7 gazdálkodó, 2 tanító, 50 kereskedő, 4 ügyvéd, 5 munkás, 1 nagyiparos, 3 orvos, 3 magántisztviselő, 1 vállalkozó, 15 munkanélküli, 12 iparos, 5 magánzó és 8 egyéb. A hitközség 62 tagja vett részt a világháborúban és 7-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Strasser Sámuel főrabbi, Flamm Ignác elnök, Rubinstein Adolf másodelnök, Lefkovits Lajos gondnok, Fischer Samu ellenőr, Spányi Gyula pénztárnok, Breuer Ferenc, Rosenfeld Dezső, Schwarc Alajos, Schwarc Samu és Funk Bernát választmányi tagok és Ellbogen Béla jegyző.                            Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5085 .cimszó a lexikon 899 . oldalán van.