15062.htm CIMSZO: Teológia SZOCIKK: "nemzedékről nemzedékre szállt. A Tóra az emberi életet szabályozó, irányító, erkölcsi és vallási tökéletesülés felé vezető parancsok és allegóriák gyűjteménye. Ehhez képest a törvény megőrzése, megtartása s az Isten akaratának való alárendelés az ember kötelessége. A szóbeli hagyomány a Tóra interpretálója s ennek kifejtése Izrael bölcseinek volt feladata; az ő dolguk volt azoknak a korral való egyeztetése, jóllehet, maga a Törvény változtathatatlan és visszavonhatatlan; azonban kétfélék a Törvények, ú. m. ""chukkosz ólam"" (örök törvények) és ""ledórósz ólam"" (egyes nemzedékeknek szólóak), de ez utóbbiak is csak a korhoz való alkalmazkodás érdekében tűrnek el szükséges módosításokat, eltörölni azonban ezeket sem szabad. A Törvényt Isten az embernek adta földi élete irányítójául s ezáltal elébe adta a választást a helyes és helytelen közt: "" Az Eget és a földet tanuúl hívom, hogy elébetek tettem az életet és halált az áldást és átkot; ezért válasszátok az életet"" stb. (Deut. 30. 19-20), amiből a szabadakarat doktrínája következik, mint a zsidó T. egyik alkateleme (l. Akaratszabadság). Ebből viszont az ember felelőssége következik, mert Isten mindenttudó, ismeri a szív titkos érzületeit és szándékait, az ember gondolatait s a gonoszságot megbünteti. A büntetés elve feltételezi a Gondviselést (1. o.), ami alapvető doktrína a zsidó T.-ban. Az ebből levezetett isteni igazságszolgáltatás, megtorlás nagy és sokat vitatott problémája a konzervatív zsidó T.-nak is s már a prófétákat, főkép pedig a Talmudszerzőket is foglalkoztatta. Alapja a kinyilatkoztatás szavai a büntetésre és könyörületre vonatkozóan (Exod. XX. 5 - 6). De ez is nehezen magyarázható, mert Isten akarata nélkül semmi sem történhetik a világon s mégis mennyire szenvednek az istenfélő és jó emberek, ellentétben a gonoszokkal, akik jólétben élnek. Ezzel már Jeremiás (12. 1), Chabakuk (1. 13; 1. 4) Jób Könyve és a zsoltáros Ászáf (73.) is foglalkoztak, úgyszintén a Talmud (Beráchót 7a és Josef Abbi az Ikkarimban) s az eredmény a következőben foglalható össze: Az emberi ész korlátoltsága nem tudhatja megállapítani, ki a valóban igazságos és valóban bűnöző, sem az abszolút jót és abszolút rosszat nem tudja helyesen meg állapítani. Az igazak szenvedése kapcsolatban van a halhatatlanság doktrínájával. A lélek halhatatlan s a test elhalása után is él sjutalmat nyer a jövő életben. Ennek alapjait is a Bibliából véli kiolvasni a tradicionális zsidó T., jóllehet az csupán a későbbi iratokban szerepel: ""Ne hadd magad rábeszélni, hogy a sír menedékhely számodra"" (Misna, Ábót 4. 22); ""Akaratod ellen születtél, akaratod ellen élsz, akaratod ellen halsz meg s leszel kényszerülve, hogy számot adj életedről a Királyok Királya, a Legszentebb előtt, dicsértessék Ő"". Több helyen kifejti a Talmud, hogy a jó cselekedetekért nem ezen a világon kell remélni a jutalmat, hanem a jövő életben (Abóda Zárá 3a; Kiddusin 39b) a ez a jutalmazás és büntetés csupán lelki természetű, mert a lélekre vonatkozik. A zsidó T. képzetei és doktrínái szerint ""anyagi gyönyör nincs a jövő életben, de a jámborok dicsőségtől ékesítve, Isten ragyogását élvezik"". (Beráchót 17a); Isten közelsége és ismerete a legmagasabb jutalmazás annak, aki parancsolatai szerint él, míg akik megszegik a Törvényt és nem Isten útjait járják, azok kizáratnak közelségéből. Azonban a Törvényt nem a jutalomért és nem a büntetéstől való félelem miatt kell megtartani, hanem Isten iránti szeretetből csupán (Szóta 31b ; Abóda Zára 19a). A lélek halhatatlanságával és a megtorlással kapcsolatos a feltámadás hite, melyet a zsidó T. különfélekép magyaráz. Azt, hogy a lélek újból a testbe fog találni, a Talmud egy parabolában fejezi ki (Szanhedrin 91a, b), míg Maimonides csupán csak képletesen fogja fel a feltámadást s azt mondja, hogy ez csak a lélek halhatatlanságát jelenti, mert ez tovább él testiség nélkül. Ellenben valamennyi orthodox zsidó teológus hiszi, hogy Isten a halottakat feltámasztja, de viszont ennek részletezésével köztük soha senki nem foglalkozott ; a Bibliában Dániel próféta fejti azt ki (12. 2). Az egész feltámadási hit valamennyire nacionalista eszme a zsidóknál s összefüggésben van a választott nép (1. o.) gondolatával, amely szintén doktrínája a zsidó T.-nak. Elődei érdemeiért s mert a Törvényt elfogadta, választatott ki Izráel, melynek hivatása, hogy mint papi nép éljen a többi népek közt, hírdetve az egyistenség hitét az egész földön, amíg újra fel nem támad nemzeti függetlensége s a világ minden részéből a zsidó nép össze nem gyűl ősei földjén, Cion hegyén, hol a Messiás meg fog jelenni. Ezt a messiási hitet, a zsidó géniusz legszebb adományát Jesája és Micha próféták így fejezik ki: A zsidó népnek Megváltója fog támadni, aki össze fogja gyűjteni ősi földjére a zsidó népet; ekkor független zsidó államiságot fognak alkotni és önálló nemzeti létre fognak felébredni s valamennyi nép gyakran fogja felkeresni a Szentföldet, hogy a szereteten és igazságoságon alapuló intézményeket tanulmányozzák. Cionból fogják a többi népek megtanulni, hogy saját intézményeikben hogyan valósíthatók meg az igazságosság és felebaráti szeretet ideáljai s a legtisztultabb vallási tanítások Jeruzsálemből fognak származni (v. ö. Jesája 2. 2-4; Micha 4. 1-4). Ennek a messiási reménységnek közvetlen célja a zsidó nép mérhetetlen szenvedésének megváltása, az exilium végetvetése, távolabbi célja Izráel missziójának tudata és beteljesülése. A hit alapja Isten és Izráel szerződése, mely nem tört meg azáltal, hogy egyes generációk vétkeztek, mert Isten nem akarja sem egyének, sem népek pusztúlását. Izráel bűnbánata fogja bibliai hit és jóslat szerint előidézni állami életének restaurálását is (Deuter 30. 1-5). E gondolat részletezésével sem a Biblia, sem a Talmud nem foglalkoznak s csupán annyit állítanak, hogy akkor fog ez az idő bekövetkezni, amikor Izráel népe lelkileg elő lesz készítve annak megvalósítására (Szanhedrin 98a). Ezért kell Izráelnek fenntartani úgy vallás-ethikai, mint népi jellegét, tulajdonságait s ezért nem szabad soha, semmi körülmény között vallástalannak és népe ellenesének lennie. Ha a zsidóság hisz a megváltás eszméjében s arra törekszik szívével és cselekedeteivel, akkor ez az idő be is fog következni. Ezekben foglalható össze a tradicionális T. A modern zsidó T.-t l. Judaizmus. S. R." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5062 .cimszó a lexikon 895 . oldalán van.