15035.htm CIMSZO: Temető SZOCIKK: T.-ben minden profanizáló jellegű viselkedés tiltva van, így sem enni, sem inni nem szabad de talliszt viselni, Tóra tekercset használni sem szabad, úgyszintén tilos az ott termett növényzetet magáncélokra kihasználni (Megilla-trakt 29a, Sulchan Aruch, Jóre Dea 367—8). A zsidó T.-kre már a talmudi korban nagy gondot fordítottak, úgy hogy a közmondás szerint «a zsidó sírok szebbek, mint a királyi paloták» (Szanhedrin 96b). Mégis az orthodox rabbik a XIX. sz.-ban ellenezték még a virággal való díszítést is, jóllehet ez is régi zsidó szokás. Nőknek a T.-k látogatását lehetőleg nem engedték a középkorban. Az ókorban T.-k éjjeli látogatását is megtiltották s az a démonhiedelmekkel volt kapcsolatban (Chagiga 3b., Nidd. 17a). A T.-be való belépéskor kötelező benedikciót a Talmud (Beráchot 58b) írja elő. A zsidó T.-k sorsa a zsidóság történelmének legtragikusabb fejezeteihez tartozik. Minden pogrom a T.-ben végződött s a megvadult gyilkoló hordák egészen a legújabb időkig az élők után a halottakra vetették magukat. A szelichók megemlékeznek ilyen gonoszságokról, de más feljegyzések is mutatják, hogy a zsidó T.-k köveit még nyugalmas időben is egyszerűen építkezésre fordították, Spanyolországban összetörték. Vannak helyek, ahol a zsidók 500, esetleg 1000 évig éltek (pl. Provence) és sírkövet jóformán még sem lehet ott találni. Ugyanez áll Magyarország régi zsidó T.-ire is. Sem Székesfehérvárott, sem Esztergomban nincs egyetlen Árpádkori sírkő, ellenben római- görög korszakbelit találtak. (L. Septima Mária és Cosimus.) A legrégibb feltalált magyar zsidó T.-k a buda-óbudai és a pozsonyi. (L. Koporsó, Sírkövek.) Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 5035 .cimszó a lexikon 891 . oldalán van.