15031.htm CIMSZO: Temesvár SZOCIKK: Temesvár (Tinusoara, R.) v. szab. kir. város. 72.555 lak., amelyből 6728 a zsidó (1910). A T.-i hitközség egyike a legérdekesebb múltú zsidó hitközségeknek. Alapítása összefügg a zsidóknak Spanyolországból való kiűzetésével. Tudvalevő, hogy a Spanyolországból kiűzött zsidók nagy része keleten, főleg pedig Konstantinápolyban telepedett le. Minden valószínűség szerint egy kis részük, amely Törökországban nem tudott magának egzisztenciát teremteni, tovább vándorolt s így jutott el Erdélybe és T.-ra. Hogyan, milyen ellenszolgáltatások fejében kapták meg ezek a spanyol zsidók a letelepedési engedélyt, erre vonatkozólag nagyon hiányosak az adatok. Azt se tudjuk, hogy kik és pontosan mikor alapították meg a hitközséget. A T.-i régi zsidó temetőben azonban számos évszázados sírkő tanúskodik, a hitközség nagy múltjáról és alapítóinak spanyol eredetéről. E sírkövek legrégebbike Assael Azrielé, aki a sírkő felirata szerint 1636. halt meg, chirurgus volt és egyúttal rabbi. Ez mindenesetre becses adat és arra enged következtetni, hogy a XVII. sz. legelején már volt hitközségi élet T.-on. Hosszú századokon át csendben, zavartalanul munkálkodva élt itt a zsidóság. Pontos és megbízható adatok a hitélet eseményeiről csak a XIX. sz, eleje óta állnak rendelkezésünkre. Ez adatokból kitűnik, hogy a hitközség főrabbija 1800-tól kezdve több mint egy félszázadon keresztül 1856-ig Oppenheimer Dávid volt, messze földön híres talmudtudós, akinek bölcs vezetése alatt szép fejlődésnek indult a hitközség. Vele egy időben a hitközség elnöke Gerstl Gavriel volt. Évszázadokon át kisebb imaházakban tartotta a hitközség istentiszteleteit, de már a múlt század hatvanas éveiben sürgős szüksége mutatkozott egy nagy templom építésének. Buziási Eisentädter Ignác akkori hitközségi elnök kezdeményezésére 1862. fel is épült a modern, új zsinagóga, melynek költségeit a hitközségi tagok önkéntes adományaiból fedezték. A hitközség a magyar zsidóság egyetemes gyűlése után a kongresszushoz csatlakozott. Talmud Tórája és elemi iskolája nincs a hitközségnek, ellenben 1918. nagy áldozatok árán megnyitotta a hitközség líceumát és kereskedelmi iskoláját A líceumnak leány- és fiútagozata van, a kereskedelmi iskolának csak fiúk a növendékei. E modern, nagyszerűen felszerelt középiskolának 350 növendéke van, Kiváló tanári testülete a következő: Marcus József líceumi igazgató, Márton Izidor a kereskedelmi iskola igazgatója. Tanárok: Fleischer Leopold, Gábor Áron, Kálmán László, Papp Illés, Szabó Mózes, Wagmann Albert, Taub Ábrahám, Grosz Gyula, Faragó Lajos, Vas Albert, Wein Teodoria, Löbl Eugénia, Ditrichstein Irén és Vajda Márton hitoktató. A hitközség intézményei: a Chevra Kadisa, mely valószínűleg a hitközséggel egyidejűleg alakult meg és a Leánykiházasító Egylet (al. 1883), mindkettőnek Vértes Adolf az elnöke. Lehetséges, hogy rövidesen tető alá kerül az árvaház is, melyre Altmann Bernát hitközségi tag tett nagyobb alapítványt, mely azonban csak az alapító özvegyének halála után megy át a hitközség tulajdonába. A hitközség tagjai között többen fontos pozíciókat töltenek be gazdasági, kulturális vagy társadalmi téren. Ezek: Gans Leó csehszlovák konzul, a a Merkler-féle ernyőgyár társtulajdonosa; Hajdu Frigyes ügyvéd, volt országgyűlési képviselő a magyar parlamentben; Vértes Adolf hitközségi elnök, az ügyvédi kamara volt alelnöke; Szana Zsigmond angol királyi konzul, vezérigazgatója a Temesvári Bank és Kereskedelmi R.-T.-nak és a hozzátartozó iparvállalatoknak, melyek több mint ezer munkást foglalkoztatnak ; Jacobi Kálmán a Turul gyár vezérigazgatója, volt kormánybiztos főispán a Károlyi kormány alatt; Kun Richárd szeszgyári igazgató, a Kereskedelmi Egyesület elnöke; Ungár Adolf ügyvédi kamarai prodekán; Tyrman József ny. I. oszt. főtörzsorvos és Lindner Ármin bankvezérigazgató, T. város ny. tanácsnoka, aki a város fejlődését előmozdító egész sereg közüzem, intézmény, bank és ipari vállalat alapításában játszott vezető szerepet. A hitközség, illetve a líceum tulajdonában van egy több mint ezer kötetet kitevő könyvtár. A nagymultú hitközség érdekes történetét Singer Jakab, a gyárvárosi hitközség főrabbija írta meg. A hitközség évi 2.500,000 lei-es költségvetéssel dolgozik és 400,000 leit költ szociális és filantropikus célokra. A hitközség anyakönyvi területéhez a temesszékesi, csáki és vingai járások községei tartoznak. Lélekszáma 4000, családtagok száma kb. 1000, adót 1000-en fizetnek. Foglalkozás szerint: 55 nagykereskedő, 20 gazdálkodó, 30 szabadpályán levő, 15 tanár, 50 közadakozásból élő, 225 kereskedő, 56 ügyvéd, 22 köztisztviselő. 3 művész, 13 nagyiparos, 22 orvos, 123 magántisztviselő, 84 vállalkozó, 83 iparos, 22 mérnök, 4 író és hírlapíró, 143 magánzó és 165 egyéb. A hitközség mai vezetősége: Drechsler Miksa főrabbi, Vértes Adolf elnök, Lindner Ármin és Klein Dávid alelnökök, Nyiri Jenő kultuszelöljáró, Dornhelm Jenő pénzügyi elöljáró, Weinberg Ferenc templomgondnok, Goldmann Fülöp ügyész, Háring Ármin pénztárnok, Klein Jenő gazda, Klein Jaques, Kun Richárd, Goldstein Rezső, Ungár Ármin elöljárósági tagok, Salamon László hitközségi titkár és Delmár Gyula hitközségi gondnok. Az orthodox hitközség 1871. alakult meg és alapszabályait a minisztérium ugyanazon év nov. 15. 26,915/1871. sz. a. hagyta jóvá. Első elnöke Totis Izrael volt. Kezdetben bérelt helyiség szolgált imaházul, 1894. azonban telket szerzett a hitközség, amelyen 1895. felépült a mai templom. 1901-ben rabbit választottak Schück Bernát székesfehérvári rabbi személyében. 1917-ben a T.-ott hadiszolgálatot teljesített Alexander Marmorek professzor kezdeményezésére és a T.-i Hatikvah Cionista Egyesület támogatásával a hitközség kebelében gyermekkert — Gán-Jeladim — létesült, amely ma is virágzó intézmény és jelenleg több mint 50 óvóköteles gyermek nyer benne oktatást. Egy év múlva kibővült az óvoda az első T.-i zsidó elemi iskolának megalapításával, amely Fleischer Lipót volt putnoki iskolaigazgató vezetésével mint négy osztályú nyilvánossági joggal felruházott fiú- és leányiskola működik. Tanulóinak száma 140 és a hitközség tagjainak, valamint az iskola barátainak áldozatkészségét bizonyítja, hogy az intézet tízéves fennállása után, 1928. gyönyörű, modern új iskolaépület létesült, kertektől övezett csendes helyen. Tervbe van véve az iskolának ipari szakiskolával való kibővítése, valamint Talmud Tóra létesítése is. A hitközségből indult ki az említett Hatikvah Cionista Egyesület létesítése is 1908., az akkori elnök Schattelesz Mihály vezetésével, aminthogy a község tagjai közül kerültek ki a zsidó nemzeti mozgalomnak bánsági úttörői. Ugyancsak a templomban adományoztak legelőször a Zsidó Nemzeti Alap javára. A hitközség egyik alapítója és fenntartója a T.-i Zsidó Lyceumnak. Jelenlegi elnök: Rothbart Jakab, a Zsidó Nemzeti Szövetség díszelnöke. Alelnökök: Körper Mór és Nobel Sándor. Gondnokok: Margittal Ignác és Eppler Jakab. Templomszakosztályi elnök : Merbl Arnold. Pénzügyi szakosztályi elnök : Löffler Béla, a hitközség díszelnöke. Gazdasági szakosztályi elnök : j Mannheim Lajos. Iskolaszéki elnök: Vermes Ernő. Titkár: Kohn Alois. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 5031 .cimszó a lexikon 889 . s köv. oldalán.