14986.htm       CIMSZO:        Tapolca                                   SZOCIKK:     "az 1853. megválasztott Neuhaus Ábrahám. A hitközség a kongresszusi irányt követi és a IX. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi területe kiterjed Kisapáti, Dinel, Balatonederics, Gulács, Gyulakeszi, Haláp, Lesenceistvánd, Lesenctoma, Káptalantóti, Szigliget, Badacsonytomaj, Tördemic, Nemesvita, Kapolcs, Monostorapáti, Talliándörögd, Csicsó, Tagyon, Szentantalfa, Balatonhenye. A hitközség 239 családban 771 lelket és 262 adófizetőt számlál. Ebből esik a kerületre 54 család, 166 lélek, 48 adófizető. Az 1927/28. évi kiadás 27,820 P. Hitéleti célokra 16,000, filantropikus célokra 930, szociális célokra 320 és kulturális célokra 6070 P.-t fordít. Szükségleteit a 6903 P.-re rúgó rendes bevételeiből és a hitközségi adójövedelemből fedezi. Jövedelmeit szaporítja még az 1904. létesített 500 P-s Bikur Cholim, az 1922. létesített 7500 P.-s és az 1919. létesített Talmud Tóra-alapítvány. Kulturális törekvését jellemzi, hogy a Talmud Tóra könyvtárának fejlesztésére évről évre költségvetésileg biztosított összeget fordított. A teherviselésben osztozkodik : 8 nagykereskedő, 58 kereskedő, 5 nagyiparos, 44 iparos, 11 gazdálkodó, 8 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök, 10 köztisztviselő és nyugdíjas, 33 magántisztviselő, 7 tanító, 2 vállalkozó, 35 magánzó, 11 kereskedelmi alkalmazott, 14 iparossegéd, 5 munkás, 26 egyéb. 3 munkanélküli és 10 közadakozásból él. A hitközség több tagja figyelemreméltó tevékenységet fejt ki a közgazdasági életben is. Lessner Sámuel a balatonmelléki borkereskedelem egyik felvirágoztatója és az ő munkásságához fűződik a külföldi piac megszervezése is. Érdemes munkásságot fejtenek ki ezen a téren Schwarz és Frisch László is. Rechnitzer Rezső szeszgyárat, Freller Jenő fűrésztelepet, Ascher József téglagyárat, Freller Adolf asztalosárú telepet, Keszler Jenő ecetgyárat létesített. A világháborúban csak maga az anyaközség 164 katonát adott az országnak, 29 hősi halált halt. Tragikus fejezetet írt a hitközség történetébe az ellenforradalom, amely 11 áldozatot követelt. 1919. szept. 2. agyonlőtték és agyonverték Kell Árpád rendőrbiztost és Weiler Ignác kereskedőt. 1919. szept. 9. Breier Ignác szódagyárost, Breier Mór kereskedőt, a feleségét és Hermann nevű rokkant katonafiukat, Gartenraun   Gyula   tanítót,   Korein Dezső kereskedőt, Lőwinger N. bádogost, aki vendégségben volt T.-n, Singer Bernátot, aki idióta volt és egy ismeretlen zsidó molnársegédet, aki Tóth molnárnál dolgozott. A hitközség vezetősége: Halper Salamon főrabbi, Berger Sándor ügyvéd, elnök; Szűcs Jenő bankig., alelnök ; Szűcs Arnold ügyvéd, iskolaszéki elnök; ifj. Lessner Mór birtokos, pénztáros; Rosner Mór nagykeresk., ellenőr: Grosz Dezső bankig., templomgondnok; Rechnitzer Rezső mészgyáros. Steiner Miksa bőrkereskedő, gondnokok; Frisch László szállótulajdonos, tb. elnök ; Kálmán  Ármin igazg.-tanító, titkár; Frisch Hermann főkántor, Spitzer Lázár alkántor. A C.hevra Kadisa elnöke: Berger Sándor; alelnökei Löbl Béla és Lessner Mór, a Nőegylet elnöke: Frisch Lászlóné, a Leányegyleté:  Lessner Adolfné. Az elemi iskola tanítói: Kálmán Ármin, Stern Irma."                             Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4986 .cimszó a lexikon 882 . oldalán van.