14985.htm CIMSZO: Tapolca SZOCIKK: Tapolca, nagyk. Zala vm. 7055 magyar lakossal. A zsidó hitközség története 1703. kezdődik a Lőb nevű család ittvaló letelepedésével. Ez az uradalom haszonbérletét bírta. 7—8 évtizeden át nem szivárgott be más zsidó. A XVIII. sz. vége felé Direnből, a Rajna vidékéről származó Lessner és a Beledről származó Dukesz-családok ősei telepednek le, de a letelepülési engedélyt azzal a kikötéssel kapták, hogy sok gyermeket nem szabad a világra hozniuk. Valamivel később jöttek Morton Izsák, Frisch József és Frisch Bernát. Ez a két-három család persze nem élhetett még szervezett hitközségben és ünnepeit jó sokáig Keszthelyen tölti. 1813-ban Lessner Júda a saját házában zsinagógát épít és azt közhasználatra bocsátja. Az engedély-okirat korlátozó kikötése 3—4 évtized alatt feledésbe ment és a hitközség tetemesen megnövekedett. A negyvenes években környékbeli és más vidékről való zsidók is beköltöztek, úgyhogy a hitélet már szilárdabb keretbe kívánkozott. Az 1813. megalakult hitközség a harmincas években megszervezi az anyakönyvvezetést, amelynek első bejegyzése az 1831. aug. 17. T.-án született Morton Kasparra vonatkozik. A hitéletet ebben az időben Breier Izrael rabbihelyettes vezette, később pedig 1853-ig Meisel Jakab. 1853-ban rendszeresítik a rabbi-állást és erre Neuhaus Ábrahám nagyvázsonyi rabbit hívták meg, aki 1881-ig működött. Utána Rosenstein Mór, később nagykikindai rabbi következett, majd Singer Bernát 1893 - 1905., amikor Szabadkára választották meg. 1905—1911. Schönwald Károly, 1920. Miklós Bernát, 1920—1926. Eisenberger Géza, jelenlegi gödöllői rabbi és 1927-től Halpern Salamon tölti be a főrabbi stallumát. A mai hitközségi fundust 1855. Lessner Salamon és Morton Mór vették meg részvényjegyzési alapon 2400 forintért a templom céljaira. Ezt 1863. fel is építették gótikus stílusban Tarek József sümegi építész tervei szerint. Díszes freskóit egy Rosenfeld nevű keszthelyi festő festette. A templom és a hitközség történetét megírta akkor Feleki Lajos felsőnépiskolái tanár, hitközségi jegyző és a monográfia egy példányát örök emlékül a templom falában helyezték el. 1840 körül Pollák Rudolf Uriel, Dukesz Mendel Léb megalapították a Szentügyletet, amely első gondnokaiul Morton Izsákot és Lessner Ferencet választotta, meg. A Nőegyletet Dukesz Manóné, Fischer Dávidné, Friss Józsefné, J Frisch Bernátné és Lessner Adolfné 1870. alapították. A krajcár-egylet Löke Mór kezdeményezésére 1880., a leányegylet 1928. alakult. Az iskola 1845 táján létesült, 1850. hatosztályúvá bővült, a magyar nyelvű oktatást 1860. rendszeresítette benne a hitközség. A zsinagóga szószékén valamivel előbb honosította meg a magyar szót az 1853. megválasztott Neuhaus Ábrahám. A hitközség a kongresszusi irányt követi és a IX. községkerülethez tartozik. Anyakönyvi területe kiterjed Kisapáti, Dinel, Balatonederics, Gulács, Gyulakeszi, Haláp, Lesenceistvánd, Lesenctoma, Káptalantóti, Szigliget, Badacsonytomaj, Tördemic, Nemesvita, Kapolcs, Monostorapáti, Talliándörögd, Csicsó, Tagyon, Szentantalfa, Balatonhenye. A hitközség 239 családban 771 lelket és 262 adófizetőt számlál. Ebből esik a kerületre 54 család, 166 lélek, 48 adófizető. Az 1927/28. évi kiadás 27,820 P. Hitéleti célokra 16,000, filantropikus célokra 930, szociális célokra 320 és kulturális célokra 6070 P.-t fordít. Szükségleteit a 6903 P.-re rúgó rendes bevételeiből és a hitközségi adójövedelemből fedezi. Jövedelmeit szaporítja még az 1904. létesített 500 P-s Bikur Cholim, az 1922. létesített 7500 P.-s és az 1919. létesített Talmud Tóra-alapítvány. Kulturális törekvését jellemzi, hogy a Talmud Tóra könyvtárának fejlesztésére évről évre költségvetésileg biztosított összeget fordított. A teherviselésben osztozkodik : 8 nagykereskedő, 58 kereskedő, 5 nagyiparos, 44 iparos, 11 gazdálkodó, 8 ügyvéd, 5 orvos, 2 mérnök, 10 köztisztviselő és nyugdíjas, 33 magántisztviselő, 7 tanító, 2 vállalkozó, 35 magánzó, 11 kereskedelmi alkalmazott, 14 iparossegéd, 5 munkás, 26 egyéb. 3 munkanélküli és 10 közadakozásból él. A hitközség több tagja figyelemreméltó tevékenységet fejt ki a közgazdasági életben is. Lessner Sámuel a balatonmelléki borkereskedelem egyik felvirágoztatója és az ő munkásságához fűződik a külföldi piac megszervezése is. Érdemes munkásságot fejtenek ki ezen a téren Schwarz és Frisch László is. Rechnitzer Rezső szeszgyárat, Freller Jenő fűrésztelepet, Ascher József téglagyárat, Freller Adolf asztalosárú telepet, Keszler Jenő ecetgyárat létesített. A világháborúban csak maga az anyaközség 164 katonát adott az országnak, 29 hősi halált halt. Tragikus fejezetet írt a hitközség történetébe az ellenforradalom, amely 11 áldozatot követelt. 1919. szept. 2. agyonlőtték és agyonverték Kell Árpád rendőrbiztost és Weiler Ignác kereskedőt. 1919. szept. 9. Breier Ignác szódagyárost, Breier Mór kereskedőt, a feleségét és Hermann nevű rokkant katonafiukat, Gartenraun Gyula tanítót, Korein Dezső kereskedőt, Lőwinger N. bádogost, aki vendégségben volt T.-n, Singer Bernátot, aki idióta volt és egy ismeretlen zsidó molnársegédet, aki Tóth molnárnál dolgozott. A hitközség vezetősége: Halper Salamon főrabbi, Berger Sándor ügyvéd, elnök; Szűcs Jenő bankig., alelnök ; Szűcs Arnold ügyvéd, iskolaszéki elnök; ifj. Lessner Mór birtokos, pénztáros; Rosner Mór nagykeresk., ellenőr: Grosz Dezső bankig., templomgondnok; Rechnitzer Rezső mészgyáros. Steiner Miksa bőrkereskedő, gondnokok; Frisch László szállótulajdonos, tb. elnök ; Kálmán Ármin igazg.-tanító, titkár; Frisch Hermann főkántor, Spitzer Lázár alkántor. A C.hevra Kadisa elnöke: Berger Sándor; alelnökei Löbl Béla és Lessner Mór, a Nőegylet elnöke: Frisch Lászlóné, a Leányegyleté: Lessner Adolfné. Az elemi iskola tanítói: Kálmán Ármin, Stern Irma. Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4985 .cimszó a lexikon 882 . s köv. oldalán.