14966.htm CIMSZO: Talmud az Új-Testamentumban SZOCIKK: "Talm. Kiddusin 28a: «Aki felebarátjának az mondja: rabszolga, átok alá vettessék; aki fattyúnak mondja, botbüntetést kapjon, aki pedig gonosznak csúfolja, annak a sértett életét alááshatja (élelmiszermegvonással, Rási). Bábá Mecia 58b: «Egymást ne bántalmazzátok» Móz. III. 25. 17. sz. ez szóbeli bántalmazásra értendő. Ha valaki bűnbánó, nem szabad neki azt mondani: Emlékezz csak ezelőtti életmódodra. Ha zsidó vallásra térnek fiai, nem szabad neki azt mondani: emlékezz csak őseid életére. Ha szenvedés vagy betegség éri az embert, vagy ha gyermekeit kellett eltemetnie, ne mondjuk neki, amit Jóbnak mondottak barátai: «Hát nem nyújt bizalmat a vallásosságod ?... Gondold meg csak, vesztébe ment-e már ártatlan?.» Súlyosabb még a szóbeli bántalmazás, mint a vagyoni (károsítás), mert csak az előbbinél találjuk a kitételt: félj a te Istenedtől (Móz. III. 25. 17.). Az egyik jóvátehető, a másik nem. Abót 3. 11: «Aki felebarátját többek előtt megsérti... még ha Tóratudás és jócselekedetek birtokában van is, nem részese a túlvilági életnek… Aki mást megszégyenít, olyan mintha vért ontana, mert orcáinak pírját veszi el».Máté 5. (23—24.): «Azért, ha ajándékodat az oltárhoz akarod vinni és ott megemlékezel arról, hogy atyádfiának valami panasza van ellened, hagyd ott az oltár előtt ajándékodat és menj el, békélj meg először atyádfiával.» Talmud, Jóma 8, 9 : «Embernek Isten elleni bűnét az Engesztelés napja kiengeszteli, embernek ember elleni vétkét csak akkor, ha (a bántalmazó) előbb megköveti (a bántalmazottat»). 3. Máté 5. 27.: «Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek : Ne paráználkodjál! Én pedig mondom nektek, hogy valaki nőre tekint gonosz kívánságból, immár paráználkodott azzal szívében; Midrás, Vajikra Rabba 23 : «az is, aki szemével paráználkodik, paráznának mondatik…. mert írva van: «ne járjatok szívetek és szemetek után, melyek paráznaságra csábítanak benneteket»; Beráchót 61a:«Aki egy asszony mögött egy folyón megy át, annak nincs része a túlvilági életben. Aki egy asszonynak pénzt olvas a kezébe, hogy ezalatt szemet vessen rá, az, ha annyi Tóraismeretnek és jócselekedetnek tulajdonosa is, mint Mózes tanítónk, nem fog büntetlenül kikerülni a gyehennai ítéletből, mert írva van (Példab. 11 21.): «Kezet kézbe, nem marad büntetlenül a gonosz»; Talmud, Nidda 13b: «Aki szemérmetlen gondolatok hatalmába adja magát, azt nem engedik be Isten mennyei honába.» Midrás, Tanchuma: «Ha egy asszony koitusz közben más férfire irányítja gondolatát, nincs ennél nagyobb házasságtörés.» Pesz. 112: Rabbi Akiba végrendeletében meghagyta fiának, hogy elvált asszonyt ne vegyen feleségül, mert az olyan házasságból való gyermek, melyben a házasfelek lelkileg még máson csüggnek, erkölcsi értelemben már törvénytelennek tekintendő. 4. Máté 5. 30.: «Ha jobbkezed megbotránkoztat téged, vágd el azt és vesd el magadtól, mert jobb neked, hogy egy vesszen el tagjaid közül, hogysem az egész tested a gyehennára vettessék»; Talmud, Nidda 13b: «Mit jelent e bibliai ige : Kezeitek vérrel vannak telve ? (Jer. 1. 15.). Azt, ha valaki kezével paráználkodik... annak keze vágassák le ... Jobb, ha hasa felvágatik, semhogy a romlás vermébe essék»." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4966 .cimszó a lexikon 877 . oldalán van.