14964.htm CIMSZO: Talmud SZOCIKK: "1858—64., Varsó 1854-64, 1863—67., Wilna 1859—66., Lemberg 1860-65., Berlin 1862—68., Stettin 1862. és köv. A leghíresebb T.-kiadás a Romur testvéreké Wilnában 1886. és köv. A jeruzsálemi T. első kiadása Veneziában jelent meg 1523. és köv. években, utána Krakkó 1609., Zsitomir 1860—67., Piotrkow 1898—1900. Legjobb a Luncz-féle, mely a század elejétől kezdve Jeruzsálemben jelent meg. A jeruzsálemi T. 20 traktátusát Ugolino latinra fordította Thesaurus Antiquitatum Sacrarum c. szériája XVII., XIX. és XXX. köteteiben 1755—65. Teljes francia fordítása Moise Schwabtól Le T. de Jerusalem c. 11 köt. Paris 1871—89. A Babiloni T. részleges fordítása Aug. Wünsche drezdai prot. lelkésztől származik, s címe «Der Babilonische T. in seinen haggadischen Bestandteilen I.—III. 1886—89. Teljes és hű német fordítása és vokalizáló héber-arameus szöveg kiadása Lazarus Goldschmidtől a bombergi szöveg alapján Berlinben jelent meg 1898-tól kezdve 12 kötetben. Rodkinson részleges angol fordítása (1904) hibás. L. Amorák, Tannák, Baboreusok, Gáoni korszak és Etika. A Talmud a Misna-szöveg alapján oszlik traktátusokra. Maga a Misna 523 fejezetből áll s a következő részekre oszlik :Zeráim (Vetések) mely a köv. szedárimból áll: Beráchót, Péah, Demai, Kiláim, Sebiit, Terumót, Maászerót, Maászér, Séni, Challa, Orla, Bikkurim. II. Moéd(Ünnepek): Sábbát, Erubin, Peszáchim, Sekálim, Jóma, Becá, Rós Hasánah, Taánit, Megilla, Móéd Katán, Chagiga. III. Násim (Nők): Jebámót (levirátusi házasság), Ketubót (házassági jog), Názir (fogadalmak), Gittin (válás), Szóta, Kiddusin. IV. Nezikin v. Jesuót: Bába Kámma, Bába Mecia, Bába Báthra, Szanhedrin, Makkot, Sebbuóth, Edujót, Abóda Zára, Ábót. V. Kodásim: Zebóchim, Menáchót, Chullin, Bechórót, Arákin, Temura, Keritót, Meillah, Támid, Middót, Kinnim. VI. Tohorót: Kelim, Oholót, Negáim, Parah, Tohorót, Mikváót, Nidda, Maksirin, Zábim, Tebul Jóm, Jadáim, Ukzin. A Misna és T. legfőbb kiadásai és kommentárjai: 1. Misna-kiadások: Első M.-kiadás Nápoly 1492., fo., Maimonides kommentárjaival; ezt követték Venezia 1546—50. fo.; u. o. 1549. qu., Bertinoro kommentárjaival; Riva di Trento 1559. fo.; Sabbionetta és Mantova, Maimonides és Bertinoro komm. 1559—63. qu.; Venezia 1606. fo. Attól kezdve máig számos kiadása van. A XIX. sz.-ban Maimonidesnek az arab eredetiből héberre fordított kommentárját átjavította J. Derembourg párisi egyet, tanár. A további kommentárok közül főbbek: Áser ben Jechiel (Toledo 1327), kiadták Amsterdamban 1714 —16. ; Sámson de Sens és Jomtób Lippman Heller kommentárjai. Fordításai: Mishna sive Totius Hebraeorum Juris, Rituum, Autiquitetum ac Legum Oralium Systema cura clarissimorum Rabbinorum Maimonidis et Bertinoro Commentariis Integris; quibus accodunt variorum auctorum Notae ac Vertiones in eos ediderunt codices; Latinitate donavit ac Notis illustravit Guilelmus Surenhusius. Amsterlodami 1698—1703. Vol. 6. fo. Ez a kiváló kiadás nemcsak a teljes héber szöveget és a latin fordítást, hanem a kommentárokat is tartalmazza. Teljes német fordítás «Mishnayot» c, Berlin 1832-34. qu. 6. köt. Ezen kívül van egy vokalizált héber szövegű és teljes német fordítással ellátott M.-kiadás is, azonkívül: Joh. Jac. Rabe «M. oder der Text d. Talmuds übersetzt u. erläutert. 6. k. qu. Onolzbach 1760-63. Újabbak:D. Hoffmann és E. Baneth berlini rabbiszemináriumi professzoroktól szintén konfrontális szöveggel, Vittorio Castiglioni v. római olasz nagy. rabbitól pedig olasz fordítás. s. R Irodalom. A Misna és T.-kiadások l. a szövegben. Mindkettő tanulmányozásához a nagyszámú irodalomból a köv. a legfontosabbak: Z. Frankel, Hodegetica in Mishnam (Leipzig 1859); u. a., Introductio in Talmud Hyerosolitanum (Breslau 1870); J. Brüll, Mebo ha-Misna (Frankfurt a. M. 1876—85. I.—II.) ; Joach. Oppenheim héber bevezetése (Pressburg 1882) ; Abr. Geiger, Lehrbuch. z. Sprache d. Mischna (Breslau 1845): L. A. Rosenthal, Über den Zusammenhang d. Mischna. Ein Beitrag z. Entstehungsgeschichte d. Mischna (1891—92) ; u. a., Der Mischna, Aufbau u. Quellenforschung (1903). Az egész T.-ra vonatkozóan. : Z. Frankel, Beiträge z. Einleitung in den Talmud (Monatsschr. 1861) ; W. Brüll, Die Entstehungsgeschichte d. Babylonischen Talmuds als Schriftwerks (Jahrbuch 1876); E. Bischoff, T.-Katechisimus (Leipzig 1904); u. a., Kritische Geschichte d. T.-Übersetzungen (Frankfurt 1899); Bacher Vilmos, Exegetische Terminologie d. jüdischen Traditionsliteratur I.—II. (Leipzig 1899—1905): u. a., Agada d. palestinäsischen Amoráer; u. a., Agada d. Babilonischen Amoräer; u. a., Agada d. Tannaiten ; H. L. Strack, Einleitung in den T. (2. kiad. Leipzig 1894; Mielziner, Introduction in the T. (Cincinnati, több kiad.). A két utóbbi teljes bibliographiával." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4964 .cimszó a lexikon 876 . oldalán van.