14963.htm CIMSZO: Talmud SZOCIKK: "ismerete; a szókincset magából a T.-ból kell az ismert módszerekkel megfejteni és e tekintetben nélkülözhetetlen az arám, görög, latin, perzsa nyelveknek ismerete. Az Aruch c. T.-i szótár számos átdolgozása után a magyar Kohut Adolf adta ki Aruch Completumát és ugyancsak a magyar Krausz Sámuel (l. o.) a T.-i latin-görög szavak szótárát azoknak etimológiai, átírási és áthangoztatási szabályaival. A T.-i fogalmak enciklopédiáját a magyar Guttmann Mihály adja ki Clavis Talmudis c. alatt füzetes vállalatban. A T. teljes szótárát Lewy adta ki. A T. azonkívül csaknem minden tudományhoz szolgáltat tudománytörténeti anyagot. Ezért az újabb kor főképp enciklopédiákban (Jewish Encyclopaedia, Ocár Jiszráel) és folyóiratok százaiban dolgozza fel a T. orvosi tudományát, természettudományát, földrajzi adalékait, mondáit, bölcseletét stb. A T. aggadai részének rendszeres irodalomtörténeti feldolgozását nyújtja a magyar Bacher Vilmos az ő forrásmunkává vált műveiben: A tannak aggadája, A palesztinai amorák aggadája, A babiloni tannák aggadája. Igen jelentékeny szolgálatot tesznek a további kutatásoknak a magyar Lőw Immánuel művei, amelyek a T.-i állattanról és növénytanról nyújtanak rendszeres áttekintést. A T.-nak a Biblia írására, kanonizálására és szövegkezelésére vonatkozó adatait a magyar Blau Lajos dolgozta fel, míg számos más T.-i tanulmánya a T. babonáját, jogrendszerét, házasságjogát, liturgiáját állítja szellemtörténeti megvilágításba. Klein Sámuel érsekújvári főrabbi, most a jeruzsálemi héber egyetem tanára, bibliai és a T.-i korok geográfiájának jeles kutatója és kutatásainak eredményeiről több kitűnő munkát írt. Az összehasonlító irodalomtörténethez szolgáltat becses adalékokat a magyar Heller Bernátnak a mese vándorlását és a T.-ban való változatát kimutató alapvető műve. f. m T.-kiadások. A T. teljes kéziratos kódexe Münchenben, részlegesen pedig Flórencben, Rómában, Karlsruheban. Oxfordban, Parisban, New-Yorkban és Hamburgban van meg, a jeruzsálemi T.-é pedig csupán Leydenben. A müncheni kódexet kiadta Raphael Rabbinowitz (München 1868—1886., 15 köt., a 16. kötetet H. Ehrentreu, Przemysl 1897). A babiloni T. első kiadása volt 1488-tól kezdődően Soncinoban és Pesaróban: ezt követte az éppoly híres bornbergi T. 1531. és 1548.; a Giustiniai-féle, Venezia 1546—51.; Sabbionetta 1563. és köv., Konstantinápoly 1583. és köv.; Basel 1578—81; Krakkó 1602—1605., 1616—20. és 1617—39., mely utóbbi teljes. Továbbiak : Amsterdam 1644—48.. Frankfurt a. Oder 1697-99., Amsterdam 1714—19., Frankfurt a. M. 1720 — 22., mely utóbbi valamennyi nagyszámú későbbi folio-kiadás alapja. Ilyen 12 kötetes T.-kiadások: Prag 1728—39, Berlin és Frankfurt a. O. 1734—39., Amsterdam 1752— 1765, Sulzbach 1755 — 63. és 1766 — 70., Wien 1791-97., 1806—11., 1830—33., 1840—49., 1860—73., Dyrhnfurth, 1800—04, 1816—21, Slavita(Oroszorsz.) 1801—06., 1808—13. ,1817—22., Prag 1830-51.. 1839--46., Wilna és Grodno 1835 — 1854., Csernowitz 1840—1849., Zsitomir" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4963 .cimszó a lexikon 875 . oldalán van.