14938.htm       CIMSZO:        Szülők  SZOCIKK:     Szülők. A hébernek nincs külön szava a Sz.-re, hanem mindig «atya és anya»-val pótolja. A sorrend általában mindig ugyanaz, ami a patriárkátusi (atyauralmi) társadalmi felfogás korából való eredetre vall. Előfordul «anya és atya» is (Móz. III. 19. 2. és 21. 2.) és ez a talmudi gondolkodás szerint az egyenlőség helyreállítására való tekintettel van, a modern magyarázók feltevése szerint pedig a többnejű házasságra való tekintettel, melyben az anya közelebb áll a gyermekhez. A szülők iránt a Biblia tiszteletet parancsol : «Tiszteld atyádat és anyádat, hogy fennmaradásod legyen azon a földön, melyet az Örökkévaló a te Istened neked ad (Tízparancsolat Móz. II. 20. 12.); Arra, aki vét a parancs ellen halálbüntetést szab (u. o. 21. 17.). A szülőknek megadja a Tóra a jogot, hogy engedetlen, vásott és falánk vagy iszákos gyermeküket a bíróság előtt elítéltesse, de, hogy e felsorolt hibák csak halmazatban vagy külön-külön is adtak jogalapot az elítélésre, az a Biblia erre vonatkozó rendelkezéseiből nem derül ki. A törvény kétségkívül régi sémi jognak átültetése, nemesbítve azzal a korlátozással,      hogy a szülők csak bírák hozzájárulása mellett gyakorolhatják jogukat, mely ily módon már csak elméletivé válik. A szülőkhöz való viszonyt erkölcsi tekintetben a Példabeszédek Könyve vési be. Eszerint: «aki atyját, anyját sérti, annak kialszik fénye a sötétség idején (20. 20.). A szem, mely az atyát gúnyolja, vagy az öreg anyát semmibe veszi, azt kaparják ki a patakmenti hollók és falják fel a sasfiókok (30, 17). Izrael érzületének felháborodásával ecseteli a moabiták családi életét Lót ősük életében, ki a hajadon lányait kiszolgáltatja az erőszakoskodóknak (Móz. I. 19. 8 ) és ugyanilyen botrányt ecsetel a «gibeai bűn» története (Bír. 19. 24.). Ezzel szemben a Tóra tiltja a családi fertőzést: «Ne szentségtelenltsd  meg leányodat  őt  paráznaságra  adva.» (Móz. III. 19. 29.).                                                                                                                             Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4938 .cimszó a lexikon 870 . s köv. oldalán.