14932.htm CIMSZO: Szövetség SZOCIKK: "Szövetség (B'risz), így nevezi a Biblia Izrael Sz.-ét Istennel. A B'risz szó, mely a héberben minden Sz.-et jelent, speciális értelmében Izráelnak, mint választott népnek (1. o.) vallásos misszióját fejezi ki. A B'risz szó frigyet és szerződést is jelent, így annak legprimitívebb s a legtöbb népnél előfordulő formáját, a vérszerződést is. A zsidó ókor mégis már speciális vonatkozásban használta a szót, a Biblia számos helyén is ebben az értelemben fordul elő s így értelmezték azt a legrégibb fordítások is; a Septuaginta diadékének, a Vulgata pedig testamentumnak fordítja azt. A zsidó írásmagyarázat szerint Istennek az emberekkel való Sz.-éből vezethető le a törvény szentsége és örökössége. Íly Sz. az, melyet a Biblia szavai szerint Isten kötött Noachhal, Ábrahámmal s amelyet megújította Sinaj-hegyén történt kinyilatkozás alkalmával, amelynek örök szimbóluma a szombat szentsége. A hetedik napi általános és minden élőlényre kiterjesztett munkaszünetnek törvényesítését és szentségét tehát a Tíz Parancsolat és Mózes II. könyvének 31. f. 13-17. versei egyenesen Isten és Izrael szövetségére vezetik vissza, hogy annak horderejét a legerőteljesebben ezáltal domborítsák ki. Magát a Tíz Parancsolatot, a törvény táblákat a B'risz Könyvé nek és a B'risz szavainak nevezi a Biblia és szerinte négyszer újíttatott meg a Sz., ú. m. Mózessel Moáb síkságán (Deut. 29. 1), Jósuával Mózes halála előtt (Jós. 21. 25), Jehojáda főpappal, midőn Atalia királynét adolatria miatt detronizálták (Kir. II. 11. 17) és végül Jósiáhú királyival, miután a Törvénykönyvet újra feltalálták s az egészet felolvasták a nép előtt. Emellett a próféták is többször felemlítik Izrael Sz.-ét, így Jeremiás és Hósea próféták panaszolják, hogy Izrael népe megszegte Sz.-ét Istenével, ezért elvesztette előtte nemzetjellegét. Más Sz.-eket is említ a Biblia, így Istennek a papicsalád ősével, Áronnal és Lévi házával, valamint a Dávid-házával kötött Sz.-ét. A B'risz tudata által lett Izrael választott nép s ezen fogalom tudata egyenes fonálként húzódik végig egész történetén s ezt tükrözi vissza a középkori szörnyű üldözések liturgia-irodalma is. A B'risznek eme allegorikus értelme mellett egyszerű etnológiai magyarázata az, hogy minden népnél állami léte kezdetén jelentkezik a Sz. fogalma s minthogy a törvényeket abból származónak minősítették, ennélfogva rituális keretet adtak annak; igy az indogermán kultúrnépek, a görögök és germánok is Sz.-eiknél az istenséget hívják tanukul. Az istenségekkel kötött Sz.-ek jelentősége azonban rendkívül nagy, mert a népek közötti Sz.-eknek is ez az alapja. Maga a Pentateuch eltiltotta a bálványimádó kanaáni népekkel való Sz.-et a zsidóknak s midőn Salamon király Hirám föníciai, tehát rokonfajú királlyal Sz.-et kötött, zsidó alattvalói ezt zokon vették, úgyszintén a másik népszerű uralkodónak, Makkabeus Simonnak a rómaiakkal kötött Sz.-ét is kifogásolták, minthogy az a mózesi könyvek szellemével nem egyezik meg. A B'risznek tehát a zsidó nép izoláltságára, de egyszersmind fennmaradására és más népekbe való be nem olvadásába is döntő hatása van." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4932 .cimszó a lexikon 868 . oldalán van.