14918.htm       CIMSZO:        Szombat                                  SZOCIKK:     "Szombat, a hétnek hetedik napja, melyet már a teremtés történetében, mint Istentől megszentelt és megáldott munkaszüneti napot említ a Szentirás. Azontúl is több ízben köti a Biblia Izrael lelkére a Sz. megünneplését. A Tíz Parancsolat egyikében Isten világteremtési művének abbahagyásával indokolja meg a Sz. megszentelését, másikban pedig (1. Dekalogus) azzal a humánus céllal, ""hogy nyugodjék a te szolgád és szolgálód, úgy mint tenmagad..."" A Sz.-i munkaszünet a lélek helyreállítására szolgált. Már Saul idejében e napot használták fel próféták látogatására. A babilóniaiak is megülték a Sz.-ot, de önsanyargatásra és vezeklésre csupán; a zsidóknál azonban a próféta adta meg szellemét: ""nevezd a Sz.-t gyönyörnek, Isten szent napját tisztelendőnek"" (Jes. 58. 130). Jeremiás a Sz.-i törvényt szociális szellemben magyarázza, mikor a teherhordást eltiltja. A zsidóság minden korban szellemi foglalkozásra és lelki épülésre fordította a Sz.-i nyugalmat. Nehemiás korholja a Sz.-i üzérkedést és eltiltja (l0.), úgyhogy a Sz. a zsidó vallás legjelentőségesebb intézményévé vált; a rendszeres Sz.-i előadásokkal pótolta az iskolát s a népművelési intézményeket olyan korban, melyben azok még nem fejlődtek ki. A babiloni fogságban a próféták arra aknázták ki a Sz. szentséget, hogy a népben az összetartozás érzetét, a jövőbe vetett reménykedést ébren tartsák. A munkaszünetet a zsidóság oly szigorral értelmezte, hogy a makkabeus háborúk alatt a legnépszerűbb pap tudta csak kivételes tekintélyével és hadvezéri felsőbbségével kierőszakolni, hogy legalább a védekező harctól ne tartózkodjék Sz.-on a katonaság ; támadó harcot azonban még a legkedvezőbb körülmények között sem indított Sz.-on a zsidó hadsereg és inkább lemondott a támadás és rajtaütés előnyeiről, semhogy a Sz. szentségén csorbát ejtsen. A római írók (Seneca, stb ) nem győznek eleget gúnyolódni a Sz. szentségének e példátlan kímélésén; érthetetlennek találták a sütés-főzés abbanhagyását és úgy vélik, hogy a zsidók életük egyheted részét elvesztegetik a Sz.-ban. Josephus zsidó történetíró viszont arról tesz említést, hogy a pogányok közül sokan meg ismerkedve, a zsidó Sz. lélekemelő intézményével, fölvették a zsidó vallást. A középkori írókat lendületes himnuszokra ihlette a Sz. A Lecho Dódi c. ének a ""teremtés betetőzésének, de az elgondolás kezdetének a mondja a Sz.-ot; egy másik ének aszeretet és nemesielkűség, igazság és hit, béke és jójét, megadás és bizalom ünnepének "" mondja. És a Sz. meg is érdemli e jelzőket, mert a szeretet gyakorlásának állandó intézményévé vált a Tóraolvasással kapcsolatos adományozásban, a hét gyászolóinak a templomban való közmegvígasztalásában, a betegek látogatásában, szegény vándorok megvendégelésében; a hit és igazság pedig ápolásra talált a Tóraolvasásban és egyéb vallásos elmélkedésekben, a zsidóságnál először jelentkező prédikációban (homiliában), stb. A Sz. megünneplésének módja: a legszigorúbb munkaszünet, mely a jomkippur kivételével a többi ünnepeken megengedett élelem elkészítése körüli munkákra is ki terjed (1. Munkatilalom). Péntek este gyertya gyújtással avatja fel a családanya a Sz.-ot, a családfő ""Kiddus""-sal köszönti és ""havdóló""-szer- tartással (1. o.) búcsúztatja. Hagyományos szokás, hogy a péntek esti istentiszteletet megelőzően fürdőt vesznek, Sz.-on még a legszegényebb is okvetlenül fehérneműt vált és az étkezés is ünnepiesebb. A Sz.-ra eső böjtnapok (a jomkippurt kivéve) másnapra vagy előző csütörtökre tétet nek át. Az ünnepi szertartások is, amennyiben a legcsekélyebb Sz.-szegesre adnának alkalmat, e napon szünetelnek. A körülmetélésre vonatkozó törvények azonban Sz.-on is hatályban vannak és csak beteg csecsemőn nem végzik a circumcisiót. Külön imák is bevésik a Sz. szentségének tudatát a népbe."                                    Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4918 .cimszó a lexikon 865 . oldalán van.