14917.htm CIMSZO: Szomory SZEMELYNEV Szomory Dezső SZOCIKK: "Szomory
1. Dezső, regény- és színműíró, szül. Budapesten 1869. Gyermekkorában Liszt
Ferenc tanítványa volt és nem közönséges zenei érzéke később elsősorban
muzikális hatásra törekvő prózájában is megnyilvánult. Nagyon korán lépett a
hírlapírói pályára. 1890-ben Parisba ment, rövid időre Londonba is, ahonnan a
budapesti napilapoknak tudósításokat küldött. 1910 óta ismét Budapesten
tartózkodik és termékeny szépirodalmi tevékenységet folytat. A legegyénibb
magyar elbeszélők egyike. Novellás kötetei: El-bukottak ; Mesekönyv; Az isteni
kert; Ünnep a Dühöngön és egyéb szerelmek ; Lőrinc emléke ; A
pékné; Az élet diadala ; A selyemzsinór. Oly témák felé fordul, amelyekhez
legtöbb írótársa hozzá sem merne nyúlni. Azt az elvet vallja, hogy nincsen
emberi, ami idegen volna hozzá. A hétköznapok polgári mértéke szerint alakjai
többnyire patologikusak, torzak, sőt talán perverzek is. De az idegbajnak ezt a
kusza és sötét világát nagy erővel tudja megjeleníteni és szuggeszciója alá
nyűgözi az olvasót. Színműírói tevékenységét, amely nagyobb sikereket juttatott
neki, a Péntek este és a Búcsú c. egyfelvonásosokkal kezdte meg. Három színpadi
munkájával a Habsburgok emlékének hódol. Legszínesebb A nagy
asszony c. Mária Terézia alakját és udvarát fölelevenitő képsorozat,
legművészibb és legemberibb a II. József császár, legszinpadibb a Mária
Antónia. Egy másik történeti trilógiának eddig elkészült bevezető darabja a
Lajos király, amelyben a mohácsi vész korának kegyetlenül dübörgő magyar
végzetjárását igyekszik lélekbe idézni. Színműveinek nagyobbik csoportja a