14916.htm CIMSZO: Szolnok SZOCIKK: Szolnok, rend. tan. város Jász-Nagykun-Szolnok vm. 32,539 lak. Az első zsidó családok 1830 körül telepedtek le Sz.-on. Előbb csak, mint vásáros kereskedők juthattak el a városba, de a fennálló rendeletek értelmében még az éjszaka beállta előtt távozniok kellett Sz.-ról. 1818 ban már 60 - 80 család lakott Sz.-on, úgy, hogy 1850. már meg is alakult a hitközség. Anyakönyvét 1851- től kezdve vezetik, de az első függelékében fel van jegyezve, hogy 1830-tól a születések száma 88. A hitközség első vezetője Böhm Vilmos volt, míg a papi és kántori teendőket Morgenstern Ignác látta el. Az első rabbit 1854. választották a nagymüveltségü Klein Elkán személyében, aki a hitélet és a hitközség fejlesztése terén nagy eredményeket ért el. A hitközségnek, mely annak idején kongresszusi jelleget nyert, két temploma van. A régi templomot, mely 1850. épült, jelenleg az Orthodox Imaegyesület használja, míg 1898. Baumhorn Lipót (1. o.) tervei szerint felépült a díszes új templom, melynek költségeihez nagyobb összeggel járult hozzá Sz. városa. A hitközség 1857. létesítette 4 tanerős népiskoláját s 1925. Kálmán Elek kultuszelőljáró kezdeményezésére megnyílt a Talmud-Tóra is, melyben a felsőbb oktatást Heves Kornél (1. o.) főrabbi látja el, akit munkájában Reichard Miksa hitoktató támogat. A Talmud-Tóra keretében működik a hitközség Bibliai Ösztöndíj intézménye is, mely 1922-től jutalomban részesíti a héber nyelvben és a talmud-tudományban legjobb előmenetelt tett ifjakat. A Tal-mud-Tórának van ezenkívül egy Banmevah tanfolyama is. A Sz. i hitközség ritka szép fejlődését első sorban agilis és rátermett elnökeinek köszönheti. Az elnökök sorából kiemelkedik néhai Lippe Vilmos táblai bíró, aki 1897. lett a hitközség elnöke. Az ő érdeme nagyrészt, hogy felépült a új templom, ugyancsak neki köszönhető, hogy a hitközségben nem állott beszakadás. Az orthodoxok Lippe Vilmos közbenjárására nem tömörültek külön hitközségbe, hanem csak ima-egyesületet alakítottak és az anyahitközség átengedte számukra régi templomát. Lippét Vámos Géza és Kerényi Samu követték az elnöki székben s a háborús és forradalmi években mindketten áldásos tevékenységet fejtettek ki. 1921 óta Komor Arnold nyug. miniszteri tanácsos a hitközség elnöke, aki nagy tudással és hozzáértéssel vezeti vallásos és társadalmi életét. Klein Elkán után Schwarc Lázár és Friedlieber Ignác voltak a hitközség rabbijai, míg 1898 óta a hitközség lelkipásztora Heves Kornél, aki buzgó hitéleti működésén túl lelkes művelője a magyar irodalomnak is. Az egyházi, kulturális és szociális munkát öt egyesület kebelében végzik a, hitközségi tagok. A Chevra Kadisát Rosenzweig Ede vezeti, a Nőegylet Krausz Lajosné elnöklete alatt működik, a Leányegylet elnöknője Halász Sándorné, van ezenkívül egy Diáksegitő bizottság, melynek élén Hasznos József áll és egy Menorah ifjúsági önképzőkör, melyet Heves Kornél főrabbi irányit. Ennek az önképzőkörnek 400 kötetes, a Leányegyletnek 200 kötetes könyvtára van, míg az iskolás gyermekeknek egy kb. 500 kötetes könyvtár áll rendelkezésére. A hitközségnek több előkelő pozíciót betöltő ingja van. Az elnök Komor Arnold ny. miniszteri tanácsos. Török Lajos és néhai Lippe Vilmos kir. táblai bírák, krupieci Bauer Gyula brigadéros, Herskovits Izrael ezredesi rangra emelkedett, néhai Erdei Dávid a város tiszti főorvosa volt, Schreiber Lőrinc a jelenlegi tiszti főorvos, Halász Sándor tiszti orvos és Ungár Dezső Sz. város műszaki tanácsosa. Sz.-ról származnak: Preisich Kornél (1. o.), Szegő Gábor königsbergi egyetemi tanár (1. o.i, Bús Fekete László, Komor András, Komor Zoltán és Kertész. Miksa írók. A város gazdasági életében nagy szerepet játszanak: Deutsch Adolf, Czukor Ferenc, Hasznos József, Gettler Izidor a bankszakmában, Klein Mór, Sugár Adolf és Kovács Béla, akik fűrésztelepeket létesítettek, Ösztreicher Nándor, akinek szeszgyára van és Kubiss Gusztáv, akinek gőzmalma sok munkást foglalkoztat, A hitközség 50,820 pengő költségvetéssel dolgozik és több jótékony alapítványt kezel. Anyakönyvi területéhez Júszladány, Jászkisér, Nagykürin, Kőtelek és Besenyszög tartoznak. Lélekszáma 2500, a családok száma 650, az adófizetőké 710. Foglalkozás szerint 16 nagykereskedő, 20 gazdálkodó, 3 szabadpályán levő, 8 tanító, 258 kereskedő, 32 ügyvéd, 51 köztisztviselő, 16 orvos, 132 magántisztviselő, 111 iparos, 4 mérnök, és 61 magánzó. A világháborúban 484-en vettek részt és 30 an haltak hősi halált. A kommunizmusnak heten, az ellenforradalomnak hárman estek áldozatul. A hitközség mai vezetősége: Heves Kornél főrabbi, Komor Arnold ny. min. tanácsos elnök, Csató Dávid alelnök, Kálmán Elek kultuszelőljáró, Török Lajos iskolaszéki elnök, Ungár Aladár pénzügyi, Sugár Adolf gazdasági elöljárók, Vermes Andor ügyész, Horváth Zsigmond ellenőr, Salgó Mór és Tolnai Ernő gondnokok, Bender József pénztárnok és Nemes Jenő titkár Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4916 .cimszó a lexikon 864 . oldalán van.