14892.htm       CIMSZO:        Szociológia      SZOCIKK:     Szociológia. A társadalmi fejlődés törvényeinek tudománya az újabb tudományok sorába tartozik. A Magyar Tudományos Akadémia 1867. könyvsorozatot nyitott értekezések a törvénytudomány (1870-től a társadalomtudomány) köréből címen. Ez a sorozat 1915-ig jelent meg és ebben már zsidó származású társadalomtudósok tanulmányaival is találkozunk. Ezek: Körösi József és Fayer László. Csakhamar megindult a statisztika tudománya is, amelynek egyik előharcosa Körösi József (1. o.) a fővárosi Statisztikai Hivatal megalapítója. A társadalomtudomány ismertebb zsidó, származású művelői sorából felemlítendő Pikler Gyula, aki megállapítja, hogy a társadalomtudományi vizsgálat alapja csak a természettudományi módszer lehet (Bevezetés a jogbölcseletbe. 1892). Kiváló helyet foglal el Somló Bódog, aki a társadalom jelenségeinek törvényeit a pszichológiában keresi (Törvényszerűség a szociológiában 1898). Külön helyet foglal el a szociológusok körében Szabó Ervin, aki nyíltan a történelmi materializmus alapjára helyezkedik (A szocializmus 1904). A Műveltség Könyvtára sorozatban jelenik meg egy hatalmas összefoglaló mű. A társadalom címmel (1908), amelynek írói között ott látjuk Mádai Andor, Meszlenyi Albert zsidó származású tudósokat. 1901-ben alakul meg a Társadalomtudományi Társaság, amelynek lelke csakhamar Pikler Gyula lesz. A Társaság adja ki a Társadalomtudományi Könyvtár c. könyvsorozatot, amelyben számos munkát zsidó származású társadalomtudós írt. Így Harkányi Ede, Somló Bódog. stb. 1906-ban a konzervatív tudósok - minthogy a társaság működését a nemzeti eszmére nézve károsnak látják -- kilépnek és megalkotják a ma is fennálló Magyar Társadalomtudományi Társaságot. Mindkét társaságban előkelő helyet foglalnak el a zsidó származású társadalomtudósok. A Társadalomtudományi Társaság tagjai között felemlítendök: Braun Róbert, Dániel Arnold, Doktor Sándor, Fenyő Vilmos, Ferenczi Imre, Kármán Elemér, Papp József, Pikler Gyula, Polányi Károly, Polányiné-Stricker Laura, Papp Dávid. Szabó Ervin, Szende Pál, Székely Arthur és Aladár, Szirtes Arthur, Selymes Károly, Vágó József, Wilheim Szidónia stb. A Magyar Társadalomtudományi Társaság tagjai közül jelentékenyek: Marczali Henrik, Palágyi Menyhért, Farkas-Wolfner Pál, Béla Henrik, Braun Sándor, Glücksthal Samu, Hajdú Miklós, Katona Mór stb. A Társadalomtudományi Társaság keretében alakult meg 1905. a Szabadgondolkozók Magyarországi Egyesülete, amelynek lapja a Szabadgondolat (1911), ennek szerkesztői között található: Timár Miklós, Vámos Henrik. Kende Zsigmond. A Társaság keretében alakult meg (1908.) a Galilei Kör Polányi Károly elnöklésével, amelyet a háború alatt antimilitarista propagandája miatt feloszlattak. Másik ismert intézménye a Társadalomtudományok Szabad Iskolája volt. A Társaság folyóirata a Huszadik Század (1900). A háború után a Független Szemle, majd a Századunk köré csoportosul a progresszív írók sora, míg a konzervatív írók a Társadalomtudomány c. szemle köré gyülekeznek. Mindkét lapnak igen sok zsidó származású társadalomtudós munkatársa van.                                                                                                                                Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4892 .cimszó a lexikon 859 . s köv. oldalán.