14889.htm CIMSZO: Szocialista mozgalom SZOCIKK: Továbbá: A szociáldemokráciának egyesíteni kell mindazokat, akiket a tőke és a nagybirtok kizsákmányol, bármi legyen is a vallásuk. Ez a hivatalos álláspont a Magyarországi Szociáldemokrata Pártban is, de mint mindenütt a világon, úgy itt is igen sokan vallják azt a nézetet, hogy a marxizmus összeegyeztethetetlen bármely vallási ideológiával. Marx szerint a vallás ópium a nép számára. A munkás a szabadgondolkodó Marxra hivatkozva állapítja meg, hogy a vallás nem magánügy, hanem fontos világnézeti kérdés. A vallás az Istenben, a marxizmus az emberben való hit. A hivő megnyugszik Isten kifürkészhetetlen akaratában, a szocialista kritizálja a világrendet és harcol a megváltoztatásáért. A munkásság vezetői úgyszólván kivétel nélkül ezt a felfogást vallják, természetesen a zsidó származásuk is. A magyarországi Sz. a bholsevizmus kitöréséig. A magyarországi szocialista munkásmozgalom kezdetét a kiegyezés évére, 1867-re tehetjük, midőn nálunk az ipar és kereskedelem fejlődésnek indult. Két frakciót alkot a munkásság, a Schulze-Delitsch (önsegélyezési elven alapuló) és a Lassalle (szocialista) frakciót. Mindkét irány követői között találunk zsidó munkásokat. Az első budapesti szocialista népgyűlés (1869 aug. 20.) szónokai között is vannak zsidók. Az előadó Sonnenfeld Zsigmond tanár, fölszólal Sehlesinger Jakab ügyvéd (később Szabó). A második népgyűlés (szept. 12.) előadói között van Sehlesinger ügyvéd s Herzl A. Zsigmond banktisztviselő, írói nevén Tenners Alfréd. 1870-ben hagyták jóvá az Általános Munkásegyestilet alapszabályait. A megválasztott vezetőségben két zsidó volt: Karr A. és Mittelmann M. Táncsics lapját, az Arany Trombitát átvette egy szerkesztőbizottság és e lap lelke Politzer Zsigmond volt, aki lassanként a szocialista mozgalom vezetőjévé küzdötte fel magát. A fiatal mozgalom legfontosabb alkotása a Munkásbiztosító Pénztár megteremtése, amelyből a mai társadalombiztosítás fejlődött. A pénztár megteremtésében a különböző szakmákhoz tartozó zsidó munkások is nagy tevékenységet fejtettek ki és vezető szerep jutott Kürschner Jakabnak, a pénztár későbbi titkárának. A szocialista párt fejlődésében nagy része van Frankéi Leónak (1. o.), az óbudai aranyműves és ötvösnek. 1871-ben a magyarországi párt a párisi kommün áldozatainak emlékére gyász-ünnepélyt rendezett, amelynek következménye volt a hűtlenségi per. 26 letartóztatott volt 10 hónapig vizsgálati fogságban - közttik 6 zsidó - a nyolcnapos tárgyalás után valamennyit fölmentették. Politzert más ügyből ítélték el hat hónapra. A védők között voltak Stiller Móritz, Friedmann Bernát és Schulhof Géza. A kilencvenes évek elején Engeltnann Pál osztrák származású zsidó munkás jutott irányító szerephez a pártban. Őt megelőzve a vezetők között szerepelt már Csillag Zsigmond orvos és Stern Simon, a pártlap szerkesztője. Ebben az időben jut szerephez a mozgalomban Jászai Samu (1. o.). Mikor a Bánffy-Perczel korszak alatt megindul a szocialista üldözések sora, a bebörtönzöttek között igen sok zsidó ír börtönbe került, Pfeifer Sándor, Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4889 .cimszó a lexikon 858 . oldalán van.