14827.htm       CIMSZO:        Szeretet                                   SZOCIKK:     "Elijah de Vidas, a Résisz Chochmó szerzője ethikai művében (2. rész) a Zóhárt idézve, bizonyítja, hogy a tiszta Sz. minden önös vágy elnyomásán alapul, mert csakis ilyen Sz. egyesíthti a lelket Istennel. A Sz. kozmikus principiummá lett a XIV. sz.-i Chaszdai Crescas és az ő közvetlen hatása alapján Spinoza filozófiájában. Crescas és Spinoza Philohoz hasonlóan a Sz.-et teszik meg Isten lényegének. A Sz. isteni, tökéletes lelki gyönyör, ennélfogva Isten Sz.-e az örök gyönyör forrása halandó ember számára (Or Adonai I. 3, 5 és Spinoza Ámor intellectualisa; Ethica V.32- 36 és Tractatus Theologico-Politicus több helyén). Crescasnál is jobban kidomborította az ""intellektuális Sz."" eszméjét a kereszténység körében Leo Hebraeus néven ismert Don Juda Isaao Abravanel, akitől a bizonyítások szerint Spinoza az ""Amor intellektuális"" eszméjét kölcsönözte. Az Az ""amore intellectivo"",   az   ""amore  mentale"" v. ""rationale"" Leo Hebraeusnál Isten lényege, a világegyetem központi mozgató ereje és célja. ""A Sz. a Kozmosz  minden tárgyát egybekapcsolja, de míg a természeti világban a Sz. érzéki és önös, az isteni Sz. önzetlen és felemelő. Isten Sz.-e-teremtette meg a világot s hozta létre valamennyi tárgy tökéletesülését, de különösen az emberét, aki, ha jóságos, akkor Istent szerető és Istentől szeretett és akinek Isten iránti Sz.-e örök lelki gyönyörűség forrása számára s ez azonos az isteni Sz.-tel"" (Dialoghi di amore). Ez az ""intellektuális Sz."" pedig azonos a bibliai és talmudi Hozzá (Istenhez) kell tartoznod (csatlakoznod) "" (Deuter. 10. 20, 11 22,13. 5; Szifré Deut. 49; Szóta 14a) kifejezés értelmével s ez a Spinoza- féle ""imitatio dei"" értelme is. A legmagasabb fokú tökéletesülés és legfelségesebb gyönyör az, amelyet  a Bibliától  kezdve Spinozáig a zsidó ethika említett nagyjai, Crescas és Leo Hebraeus értettek az ""intellektuális Sz."" alatt. Irodalom. K. Kohler (Jew. Encyclop.) ; Grünbaum, Der Grundzug und dessen Entwickelung der Lielie im Judentume (Geigers Wissenschaftl. Zeitsohr. d. jüd Theologie II. és 111.) ; Joel, Don Chasdai Crescas religionsphtlosophische Lehren (1866); u. a., Spinoias Theologisch-politischer Tractat (1870) ; Schiller, Philosophische Briefe. X. 1838) ; B. Zimmers, Leo Hebraeus (1886)."                               Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4827 .cimszó a lexikon 848 . oldalán van.