14802.htm       CIMSZO:        Szentes                                    SZOCIKK:     Szentes, rend. tan. város Csongrád vm., 32.387 lak. A XVIII. sz. közepén telepedtek le az első zsidó családok Sz.-en. Vecseri Mihály főbíró 1742. kiadott rendelete értelmében mintegy 20 család nyert szabad lakhatási jogot a városban. Első rabbija Schilling Mendel volt, aki 1818. halt meg Sz.-en, nyolc évvel azután, hogy a hitközség megalakult. Elemi népiskolát 1841. nyitott a hitközség, ugyanakkortól magyar nyelven folyt az oktatás az iskolában. A hitközség tagjainak áldozatkészségéből és gyűjtés útján 1871. építették fel a templomot. A hitközséggel egyidejűleg létesült a Chevra Kadisa, melynek jelenleg Weisz Jakab a vezetője. Volt a hitközségnek Talmud-Tórája, mely azonban pár éve nem működik. Nő-egyletének Reis Samuné, Malbis Arutnim egyletének Reis Samu az elnöke. A hitközség kulturális törekvéseit szolgálja egy 380 kötetes könyvtár. Egy úgynevezett történelmi bizottság összeállította a szentesi zsidók történetét, ez a munka azonban még nem jelent meg. A hitközség tagjai közül többen visznek vagy vittek előkelő szerepet a város társadalmi életében. Ezek: Gunst Sándor, Fenyvesi Jenő, néhai Pollák Sándor volt vármegyei főorvos, néhai Götzl Bertalan volt városi főorvos, Purjesz János városi főügyész, néhai László Vilmos volt városi főorvos, Cukkermann Soma városi tisztiorvos, néhai Bánfalvi Lajos lapszerkesztő, néhai Hátin Izidor takarékpénztári vezérigazgató és Lampel Béla takarékpénztári igazgató. A hitközség szülöttei közül sokan értek el magas társadalmi pozíciót vagy emelkedtek hírnévre tudományos és kulturális munkásságuk által. Ezek: Heltai Ferenc (l. o.) Budapest volt főpolgármestere, Pollák Antal, aki a Pollák-Virág-féle gyorstáviró készüléket feltalálta, Károlyi Móric, aki Bécsben udvari fogorvos volt, néhai Gunst Bertalan, aki Kossuth Lajos titkára volt 1879-83-ig, Mohr Mihály (l. o.) a budapesti Zsidókórház szemész-főorvosa, Lévai József egészségügyi főtanácsos, az Országos Munkásbiztosító Pénztár igazgató-főorvosa, Ecséri Lajos földbirtokos, közgazdasági író és a Purjesz-család számos tagja: Purjesz Lajos (l. o.), a Világ volt főszerkesztője, Purjesz Ignác (l. o.) egészségügyi főtanácsos, budapesti közkórházi igazgatófőorvos, Purjesz Zsigmond (l. o.i egyetemi orvos-tanár és Purjesz Béla szintén orvosprofeszszor. A hitközség költségvetése 18,852 pengő, melyet teljes összegben a hitélet fejlesztésére fordítanak. Anyakönyvi területéhez Szegvár község tartozik. Lélekszáma 650, a családok azáma 210, az adófizetőké 270. Foglalkozás szerint: 3 nagykereskedő, 5 gazdálkodó, 3 tanító, 147 kereskedő, 10 ügyvéd, 1 köztisztviselő, 16 orvos, 32 magántisztviselő, 27 iparos, 1 mérnök, 2 hírlapíró, 17 magánzó és 10 egyéb. A világháborúban részt vett hitközségi tagok közül 20-an haltak hősi halált. A kongresszusi hitközség mai vezetősége: Fekete Albert elnök, Nagy József alelnök, Révész István iskolaszéki elnök, Hajnal Géza gazdasági és kultuszelőljáró, Krausz Pál pénztáros, Róna Zsigmond és Lichtenstein Rezső gondnokok, Vajda Dávid tanító és jegyző.                          Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4802 .cimszó a lexikon 840 . oldalán van.