14799.htm CIMSZO: Szent és szentség SZOCIKK: "és a többi kulturnépek barbár kultuszai (Asztarte és Moloch) mellett tűnik ki teljes magasztosságában a zsidó vallás. Ugyancsak ez a pogány szentség-kultusz okozta azt, hogy törvényhozás útján különítették el Izrael Istenének fogalmat a többi népek istenfogalmától s maga Izráel népét is a környező népektől (Levific 18. 2t-30, 20.22-26; Deuter. 23.18-19), viszon Izrael szentségfogalma eredményezte a tisztaságra és egészségügyre vonatkozó törvényhozás is teljes szigorúságában, s minden tisztátalan cselekedet elkerülését, ahol Isten jelen van. A szentségről való ezen felfogás következménye továbbá, hogy a Legszentebb-Egyisten megszentelhet személyeket és tárgyakat. A legrégibb időkben ennek szimbóluma az áldozathozatal volt s az áldozatot hozó megszenteltetett (Nutn. 17. 2-3), úgyszintén megszentesült, aki az oltárt érintette (Exod. 29. 37; Leóit. 6.11, 20; /. Sam. 21. 6; Chagg. 2). A mózesi könyvek szerint a felszentelt személyek és tárgyak szentsége Istentől ered. így Áron családját papi nemzetséggé szentelte {Levit. 21. 15, 23, 22. 9, 16), a levitákat a papok segédeivé (Num. 8. 17), továbbá Isten szentelte meg az elsőszülötteket (Num. 3. 13), Izrael népét (Exod. 31. 13 ; Levit 20.8. 21. 8; Ezekiel 20.12. 36. 28), a szombatot (Genesis 2. 3; Exod. 20. 11) és a prófétát (Jerémia 1. 5). Minden lehet szent, ami a közönségeset és profánt kizárja s az Isten tiszteletét vallja; így a hely, ahol Isten megjelen a fohászkodónak, a Szentély (mikdos), annak minden része és edénye. A magaslat, ahol a jeruzsálemi Nagy Templom épült szent halom, maga Jeruzsálem a szent város és Palesztina Szentföld (Zacharia 2.16 ; v. ö. Hósea 9. 3-4). A Biblia szerint szent továbbá minden Istennek hozott áldozat, a kegyszerek nem önmagukban véve, hanem Istennek ajánlottan szentek (Exod. 28. 36. 30. 37; Levit. 19. 8. 23. 20), mert az isteni szentséghez való viszonyuk teszi őket szentté s ez a szentség a közelség és szorosság szerint lehet fokozatos. Ez utóbbi értelemben van szó a Bibliában szentek szentjéről (Exod. 16. 33,. 30. 10, 29, 36; Levit. 16. 33). A levitáktól elkülönített papság Istennek szentjei s maga Áron ezek közt a szentek közt is szent (/. Krón. 23.13), ugyanúgy a próféták és a nazariták (Num. 6. 5; Kir. II. 4. 9). Különösen azonban maga Izrael népe szent az Úrnak (Deuter. 7. 6. 14. 2- 21, 26 19. 28. 9; Jerem. 2. 3) s Izrael Isten szent királysága (Zsolt. 114. 1), szent népe, szent sarja, szent nemzet, mert mint papok népe lett kiválasztva a föld népei közül (Exod. 19. 6) s az izraelitáknak, mint szent embereknek kell tar-tozkodniok a tisztátalan hús élvezetétől (Exod 22. 30 ; Deuter. 14. 21; Levit. 21. 25-26) s az idolatra népekkel való összeházasodástól (Deuter 7.2-6; Mal 2. 11; Ezra 6. 21, 9. 11). Kétségtelen, hogy a próféták szentségfogalma sokkal magasabb fokon áll, mint a mózesi könyvek papi Kódexéi, melynél a fizikai szentség még kidomborodik. Izrael szentsége már a mózesi könyvekben (Deuter. 26. 19, 28. 9; Levit. 19. 2. 20. 7) erkölcsi kötelezettséggé, annak vállalásává s öröklésévé emelkedik, egyszóval a morális tökéletesülés felé való törekvéssé, amelynek" Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a(z) 4799 .cimszó a lexikon 841 . oldalán van.