14790.htm CIMSZO: Szenice SZOCIKK: "Szenice (Senica, Cs.-Szl.). Levéltári források már a XVII. sz. közepe táján ott lakó zsidókat emlegetnek. 1660-ban volt itt zsidó vámos is. AXVIII. sz. elején, a részben ott is lezajló Rákóczi-féle felkelés után, több morva zsidó is letelepedett Sz.-n és ekkor már községet alkottak. 1711-13 közt, a pestis idejében a hitközség Chevra Kadisát létesített és temetkezési helyet szerzett. Az 1736-iki zsidó összeírás szerint már 50 zsidó család lakott itt nemesi telkeken, főképpen gróf Nyáry, báró Hofeczky, Benyovszky és Demkovics fundusain. 1739 jún. 18-án sovuosz második napján gróf Nyáry József úri széke hamis vád és elhamarkodott ítélethozatala alapján ártatlanul kivégeztette a hitközség elnökét. 1784-ben a hitközség II. József rendelete alapján zsidó nemzeti iskolát létesített. 1834-1854 közt híres jesiva volt itt Aszód Juda rabbi alatt. Itt szül. Schönfeld Baruch (1. o.), kiváló héber költő. Rabbik: Löbl Bernát 1736; Stupava József 1746-1771 ; Broda Hirsch (rabbihelyettes) 1772-1778; Hamburger Bloch Bernát 1778-1788 ; Sinnreich Jakab Lévi 1793-1831; Aszód Juda 1833 - 1854; Hirschfeld H. J. 1855-59 ; Löffler Lipót 1859-1887 ; Marmorstein Lipót 1887. A XVII. sz. alakult zsidó hitközség most statuaquo ante alapon működik. Hozzátartoznak: Cacov, Cerova-Liebkove, Kúnov, Luboke Rybky, Rozbehy, Sandorf, Szmrdáky, Sotina, V.-Pritrzd, V.-Koválov. 115 családban 500 lelket és 132 adófizetőt számlál a hitközség. 1927-ben 66.418 ck-ra rúgott a költségvetés, filantrópikus célokra 10,000 ck-t költött. Ezt a jelentékeny terhet 3 nagykereskedő, 66 kereskedő, 6 nagybirtokos, 15 iparos, 7 gazdálkodó, 2 ügyvéd, 2 orvos, 7 magántisztviselő, 1 hírlapíró, 3 tanító és 23 magánzó viseli. Az adójövedelemből fedezett filantrópikus kiadásokhoz hozzátartoznak még az alapítványi jövedelmek is. Ilyen alapítványt négyet kezel a hitközség, a szegények támogatására létesített Feldbauer Salamon (30,000 ck), a Müller Márkusz és Róza (20,000 ck), a Felber Zsigmond (2000 ck) alapítványt, továbbá a szegény tanulókat támogató 3000 forintos alapítványt, amelyet 1864. Ehrlich Jakab és Rozália létesítettek. Intézményei között a Chevra Kadisa és Talmud-egylet körülbelül 250 óta működnek. A Maszkil el dal 1842., a Nőegylet 1890. létesült. Nagy templomát 1864-66. építette. Van még egy kis zsinagógája is. Elemi iskolát 1846. nyitott, ma 2 tanítója és 46 tanulója van. A hitéletnek és a kultúrának mindig erős vára volt ez a hitközség, amely több kiváló tudóst nevelt a zsidóságnak és az egyetemes emberiségnek. Innen indult ragyogó pályájára Heitler Mór egyetemi tanár (Bécs), Steiner-York Henrik író, Edward A. Steiner egyetemi tanár, író (Amerika, Grinell Jova), Marmorstein Artúr rabbiképzői tanár (London), továbbá ""Winter József drezdai és Silberberg Éliás pleschenbergi rabbi Poroszországban, Mandl Simon teológus és filozófiai író szintén itt született. A közgazdasági élet terén tevékenykedik hat nagybirtokos: Schönfeld Félix, Brinzl Sándor, Weisz Imre, Deutelbaum Adolf, Fischer Ferdinánd, Grünwald Bernát és az iparban Schönfeld Félix (téglagyár), Fischer József (cementezőgyár), Kaufmann Adolf (maláta gyár és malom)." Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4790 .cimszó a lexikon 838 . oldalán van.