14781.htm CIMSZO: Szemet szemért SZOCIKK: "Szemet szemért (jus talionis) megtorlási jog, mely a
büntetést teljesen a kár mértékéhez szabja, azzal azonossá teszi. A Tóra erre
vonatkozó rendelkezése a következő: ""Ha valaki embertársán testi
sértést követ el, amit ő tett, azt tegyék vele (Móz. III. 24. 18) és ha baleset
történik, akkor fizess életet életért, szemet szemért, fogat fogért, kezet
kézért, lábat lábért, stb. (Móz. II. 21. 23). ""Ha valaki ellen hamis
tanú kel ki, hogy őt jogsértéssel vádolja ... tegyetek vele úgy, mint ő
szándékozott cselekedni testvérével... Ne sajnáld : életet életért, szemet
szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért"". A talmudi,
illetve midrási kommentárok ad absurdum vezetik a törvény szószerinti
felfogását, részletesen és aprólékosan tárgyalják a Sz. parancsát, de ezek csak
kazuistikus fejtegetések, az élő joggyakorlat a jus talionist rég elejtette.
így: Makkót 1. 6. szerint a hamis tanukat csak akkor ölik meg, ha a halálos
ítéletet a vádlott előtt már kihirdették, a szadduceusok szerint pedig akkor,
ha a halálos ítéletet már végre is hajtották. Az alapelveknek ez a
tisztázatlansága, a folyton megújuló diszkusszió is azt bizonyítja, hogy a jus
talionis nem lehetett az élő jogrendszer alkotóeleme, mert tényleges alkalmazás
esetén ily jogbizonytalanság elképzelhetetlen volna. A tórai szövegről egyébkent
tudjuk, hogy az szóról-szóra egyezik a babiloni Hammurrábi-kódex idevágó
szavaival és így közkeletű jogi frázissal állunk szemben (kb. olyan, mint:
(""szeget szeggel"") melyet a babiloni törvénykönyv még
eredeti értelmében alkalmazhatott, de a tórai joggyakorlatban már
ellentmondások merülnek fel ellene. Így a hamis tanu nem okozhatott valakinek
szemkiszúrást, kézeltörést, hisz ilyen büntetést a törvény nem ismer. A jogi
formula megmaradt, de értelme változáson ment át, miként az a nyelvben a szavakkal
is megtörténik. További bizonyítékokul álljanak a következő helyek: Josephusnál
olvassuk (Antiqu. 4, 8,35): ""Aki mást megcsonkított, ugyanazt
szenvedje el, ha csak a megcsonkított nem találja előnyösebbnek váltságdíjat
elfogadni. Mert a törvény feljogosítja a károsultat a kár megbecsülés szerint
való áthárítására. "" Talmud Bába Kama 8, 1: ""Aki másnak
sérülést okoz, ötfélét tartozik megtéríteni: a károsulást, a fájdalomdíjat, a
gyógykezelési költséget, a munkamulasztási kárt és a szégyenkezést. A károsulást
hogyan térítheti meg? Ha szemét vakította meg, vagy kezét törte le, a
károsultat (képletesen) rabszolgának tekintjük és megbecsülik, hogy a vásáron
mennyivel ér kevesebbet, mint azelőtt"" (és az értékcsökkenést kell
megfigyelni). Mechilta Móz. II.21.23.-hez : Rabbi mondá: "" Életet
életért "" alatt pénzbeli kártérítést kell érteni. Számos más helyen
és különböző tekintélyektől ugyanazt olvassuk és egyik helyen ezt a megokolást
hozzá: Ha a kártevő vak volt és mást megvakított, stb., mikép lehet rá szószerint
alkalmazni rá a büntetést. ( Nyílvánvaló tehát, hogy más esetekben sem
alkamazzák szószerint a Sz. parancsát, hanem pénzzel kártalanítják a
sértettet.) ( Bábá Káma