14779.htm       CIMSZO:        Szendrő                                   SZOCIKK:     "Szendrő, nagyk. Borsod, Gömör és Kishont ezidőszerint egyesített vm. 2964 lak. A Sz.-i(orthodox) hitközség - régi okmányok tanúsága szerint - 1776. alakult. Az alapítók között volt Kohner Ábrahám, a Kohner bárók egyik őse és Frankl Selig, aki testvérbátyja volt néhai Fraknói Vilmos püspöknek (1. o.). A hitközség első rabbija R. laniumbaum Wolf (szül. Bodoló, Abauj vm. 1787., megh. Verpelén 1873.)szentéletű tudós férfiú volt. Több bibliai és halachikus kommentárt írt (Rechovosz Hanóhor, Palgé Majim, Ajelesz Hasachar). Ő alapította 1836. a Sz.-i jesivát, mely egyike volt az ország leglátogatottabb jesiváinak. Messze földről özönlöttek ""ide az ifjak, kiknek számára Tannenbaum rabbi menzát is alapított. Utóda, Szófer Mózes alatt is virágzott a jesiva, melynek számára a következő rabbi, Szófer szép, stílusos tanházat építtetett. Jelenleg Altmann Simon főrabbi vezetése alatt állandóan 25-30 növendék látogatja a jesivát. Elemi iskolája 1831. Talmud Tórája 1854., nyílt meg. Intézményei : a Chevra Kadisa, az Örökmécs egylet, a Koma-egylet, újabb egyesületek: a Jótékonysági egylet (vezetője: Liebermann Izidor), a nagyértékü talmudi könyvtárral rendelkező Sász Chevra, melynek Altmann Simon főrabbi az elnöke és az Ivrith kultúrkör, melyet Drexler Dezső és Liebermann Izidor vezetnek. A hitközségnek egy Besz Hamidráson kívül van szép nagy temploma, mely 1830. gróf Csáky István hathatós támogatásával épült. A hitközség tagjai közül többen - így Auslánder Bernát, Weiszlovits Sidney, id. Krausz Adolf és Hartmann Zsigmond - vezetnek kisebb-nagyobb mintagazdaságokat. A hitközség életében nagy szerepet játszott néhai Fodor Mór tb. vármegyei főorvos, akit közéleti érdemeinek elismeréséül Sz. község díszpolgárául választott. Fodor részt vett az Országos Orvosszövetség nyugdíjintézetének megalapításában és a budapesti Pázmány Péter Egyetem arany diplomával tüntette ki. Sok orvosi és társadalomtudományi cikket, azonkívül verseket írt különböző vidéki lapokban. Sokáig volt a hitközség elnöke, 1917. halt meg. A hitközség anyakönyvi területéhez Edelény, Rakaca, Szend, Meszes, Abod, Galvács, Szalonna, Martonyi, Alsótelekes, Rudabánya, Szuhogy, Ormospuszta, Disz-nóshorvát, Szuhakálló, Kelecsány, Jákfalva, Dövény, Sajókaza, Nyárád, Zubogy, Boldva, Szilit, Szivák, Finke, Nyomár, Lak, Hangács, Damak, Balajt, Szendrőlád, Ládbesenyő, Borsod, Debréte, Szakácsi, Irota és Viszló tartoznak. Lélekszáma : 260, a családok száma 55, az adófizetőké 62. Foglalkozásszerint:5 nagykereskedő,4 gazdálkodó, 1 tanító, 14 kereskedő,  l ügyvéd, 1 nagyiparos, 2 orvos, 6 magántisztviselő, 8 iparos és 13 egyéb. A világháborúban 36-an vettek részt és 4-en estek el. A hitközség mai vezetősége: Altmann Simon főrabbi, id. Krausz Adolf elnök, Liebermann Zsigmond gondnok, Friedmann Ignác pénztárnok, Einhorn Ignác ellenőr, Drexler Dezső jegyző."                          Ez a cimszó a Magyar Zsidó Lexikonban (1929, szerk Újvári Péter) található . A lexikon digitális változata (tehát e szócikk facsimiléje is) elérhető a www.nagypetertibor.uni.hu, www.zsidlex.extra.hu, www.wesley.hu, http://mek.oszk.hu/04000/04093/html/ webhelyeken. Ez a 4779 .cimszó a lexikon 836 . oldalán van.